Az idei legmelegebb hónap során rendkívüli hőhullámok sújtották a világ több pontját, köztük az északi-sarki területeket is: Grönlandban és Izlandon is rekord meleget mértek – írja a Reuters.
A globális felszíni hőmérséklet májusban átlagosan 1,4 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850–1900 közötti iparosodás előtti időszakban – abban az időszakban, amikor az emberi tevékenység tömeges fosszilis tüzelőanyag-használattal kezdte szennyezni a légkört.

A Copernicus adatai szerint az idei május csak kevéssel maradt el a valaha mért legmelegebb – 2024-es – májustól.
„Bár ez rövid lélegzetvételnyi szünetet adhat a bolygónak, várhatóan hamarosan újra túllépjük az 1,5 fokos határt, mivel a klímarendszer melegedése tovább folytatódik” – mondta Carlo Buontempo, a C3S igazgatója.
A legmelegebb hónap az Északi-sarkon is
Egy külön tanulmány szerint, amelyet a World Weather Attribution kutatócsoport tett közzé, a májusi hőhullám Grönlandon és Izlandon emberi eredetű klímaváltozás miatt legkevesebb 3 fokkal volt melegebb, mint amilyen természetes körülmények között lett volna. Ez a Grönlandi jégtakaró jelentős olvadásához vezetett.
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos határértéke az a küszöb, amely alatt az országok – a 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében – igyekeznek tartani az éghajlatváltozást, hogy elkerüljék a legsúlyosabb következményeket.
Ezért sürgetik a kormányokat a széndioxid-kibocsátás gyorsabb csökkentésére, hogy legalább korlátozzák a túllépést és mérsékeljék a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válását.
A C3S 1940 óta vezet saját méréseket, amelyeket más globális adatbázisokkal egyeztetnek visszamenőleg egészen 1850-ig.
A friss adatok megerősítik: a klímaváltozás már nem a jövő problémája – itt és most zajlik, és minden országot érint, a sarkköröktől a mediterrán térségekig.
Mi lesz veled, újkrumpli? – Magyar Mezőgazdaság
Több hurrikán is le fog csapni az Egyesült Államokra – Magyar Mezőgazdaság