Világszintű állatjóléti krízis a tojáspiacon

A France 24 tényfeltáró cikke és a hozzá kapcsolódó nemzetközi vizsgálat 35 ország – köztük az Egyesült Államok, Kína, Brazília, India és több európai tagállam – tojástermelését vizsgálta.

A jelentés lesújtó képet fest: az ipari tojótyúkok tömegeit tartják ketreces rendszerben, gyakran mozgásra alkalmatlan környezetben, folyamatos fény alatt, súlyos stresszhatásnak kitéve.

A madárinfluenza-járvány csak súlyosbította a helyzetet: sok helyen a járvány elleni védekezésre hivatkozva felfüggesztették a szigorúbb állatjóléti előírásokat, és még kevésbé ellenőrzik az állattartási körülményeket.

Az úgynevezett „kannibalizmus” – amikor a stressz következtében egymás testét csipkedik – gyakorivá vált. A szakértők szerint mindez nem csupán állatjóléti, de közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági problémát is jelent.

Madárinfluenza: ürügy vagy kényszer?

Az elmúlt évek madárinfluenza-járványai több százmillió baromfi kényszervágását eredményezték világszerte. A járvány gazdasági nyomás alá helyezte az iparágat, ami gyakran a tartási körülmények rovására ment. Az állattenyésztők sok helyen arra hivatkoztak, hogy a szigorúbb biohigiéniai zártság miatt nem tudják biztosítani az állatok szabad mozgását, a kifutókat vagy a természetes napfényt – csakhogy a vizsgálat szerint ez gyakran csak ürügyként szolgált a ketreces rendszer fenntartására.

A ketreces tojótyúktartás régóta bírálatok kereszttüzében áll. Az Európai Unió már 2012-ben betiltotta az „hagyományos ketreceket”, de sok országban továbbra is alkalmazzák az úgynevezett „javított ketreceket”, amelyek bár valamivel tágasabbak, továbbra sem biztosítják a természetes viselkedésformák (kapirgálás, porfürdő, fészekrakás) gyakorlását. A madárinfluenza idején sok farmon visszatértek ezekre a technológiákra.