Lehetőségek és kihívások
A vállalat hisz abban, hogy a kultivált húsban óriási lehetőségek rejlenek a fenntarthatóság terén.
Ha sikerül megújuló energiával és hatékony módszerekkel nagy mennyiségben előállítani a termékeket, a kutatások szerint drasztikusan csökkenthető a hústermelés környezeti lábnyoma – például az üvegházgáz-kibocsátás, és a földhasználat a töredékére eshet vissza a hagyományos tenyésztéshez képest.
A legnagyobb feladat a termelés felskálázása és a költségek radikális csökkentése.
– A technológia jelenleg is fejlődik, de időbe telik, mire a termesztett hús széles körben megfizethetővé válik. Számolni kell a fogyasztói elfogadással is: az üzleti sikerhez a fogyasztóknak meg kell érteniük és el kell fogadniuk ezt az újfajta élelmiszert, amihez átláthatóságra és megfelelő tájékoztatásra lesz szükség. A szabályozásnak is lépést kell tartania az innovációval, hogy egyértelmű keretek között lehessen piacra vinni ezeket a termékeket.
Összességében úgy gondolják, a kultivált hús a jövőben a hagyományos állattenyésztést kiegészítve, nem teljes egészében helyettesítve egy fenntarthatóbb fehérjeellátási modell szerves részévé válhat.
Szabályozási körkép
Jelenleg az Európai Unióban emberi fogyasztásra még nem engedélyezett a laboratóriumban tenyésztett (kultivált) hús forgalmazása. Az EU egységes szabályozása értelmében az ilyen termékek új élelmiszernek (novel food) minősülnek, ezért a piacra kerülésükhöz teljes körű engedélyezési eljárás – benne az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) általi tudományos értékelés – szükséges.
Az engedélyezési procedúra legalább 18 hónapot vesz igénybe, így a szakértők szerint – ha egyáltalán megkapják a jóváhagyást – legkorábban 2026-ban jelenhetnek meg az első emberi fogyasztásra szánt laborhús-termékek az EU piacán.
Mindeközben több uniós tagállam kormánya nyíltan ellenzi a műhús megjelenését. 2023-ban a világon elsőként Olaszország törvényben tiltotta be a sejttenyésztéssel előállított húsok gyártását és forgalmazását (megelőző jelleggel) – az EU Bizottsága vizsgálatot indított a döntés miatt.
A javaslat indoklása szerint túl sok a megválaszolatlan kérdés a műhús körül, és védeni kell a hagyományos élelmiszer-termelést – hasonló érvekkel lépett fel Franciaország, Románia, Ausztria és több kelet-közép-európai ország is, amelyek közös nyilatkozatban sürgették az uniós eljárások felülvizsgálatát.
