Ugyanakkor vannak ellenpéldák is: Hollandia és Dánia elítélte a laborhús elleni kampányokat, mondván, nem szabad elzárkózni az olyan innovációktól, amelyek segíthetnek csökkenteni az élelmiszer-termelés károsanyag-kibocsátását. A holland kormány eddig 60 millió euróval támogatta a kultivált hús kutatását.

Szakértők rámutatnak, hogy a sterilen, zárt rendszerben előállított laboratóriumi hús bizonyos kockázatokat csökkenthet: például hatékonyan mérsékelheti az ételmérgezést okozó baktériumok (Salmonella, Campylobacter stb.) előfordulását, valamint kevésbé lehet szükség antibiotikumok használatára, ami lassíthatja az antibiotikum-rezisztencia terjedését.

Ugyanakkor az ilyen sejttenyésztett termékeknek nincs immunrendszere, így ha mégis bekerül egy kórokozó a rendszerbe, az az egész tételt szennyezheti, ami élelmiszer-biztonsági és gazdasági szempontból is komoly kihívás. Ezeket a kockázatokat a hatóságok az engedélyezés során részletesen vizsgálják majd, mielőtt a kultivált hús az európai polgárok asztalára kerülhet.

A Bene Meat Technologies példája azt mutatja, hogy az EU-ban egyelőre csak az állati takarmány kategórián keresztül nyílik lehetőség a kultivált hús legális forgalmazására. A cég termékét felvették az Európai Takarmány-alapanyag Nyilvántartásba, miután a gyártási eljárásukat és a termék biztonságosságát a hatóságok ellenőrizték.

Hasonló megközelítést látunk egyébként az Egyesült Királyságban is: 2024 júliusában a brit élelmiszer-hatóság engedélyezte egy Meatly nevű cég kultivált csirkehúsból készült macskaeledelének forgalmazását, így Nagy-Britannia lett Európában az első ország, ahol zöld utat kapott egy laborhús alapú termék.

A tapasztalatok szerint a kisállateledel-szegmens jó belépő lehet a hasonló termékeket fejlesztő cégek számára. Egyrészt a kedvtelésből tartott állatok eledelénél a fogyasztói ellenállás kisebb lehet, másrészt a jogi követelmények is rugalmasabbak, mint az emberi élelmiszereknél. Ugyanakkor ez sem mentes a takarmányozási biztonsági kritériumoktól – a hatóságok szigorúan ellenőrzik, hogy az ilyen újszerű alapanyag biztonságos-e az állatok számára és nem jelent-e közvetett kockázatot.

Trendek a kultiválthús-iparban

Globálisan mindmáig csupán néhány ország engedélyezte a kultivált hús emberi fogyasztását. Elsőként Szingapúr adott zöld utat 2020 végén egy amerikai cég, az Eat Just laborszaporítású csirkehúsfalatkáinak, melyeket azóta is csak korlátozottan, egy kiválasztott étteremben kínálnak.

2024 januárjában Izrael is csatlakozott: az Aleph Farms nevű startup laboratóriumban előállított marhahús steakje megkapta az engedélyt, ezzel Izrael lett a világon a harmadik ország, ahol hivatalosan árusíthatnak emberi étkezésre szánt laborhúst.

Az iparág világszerte dinamikusan fejlődik. A holland Mosa Meat már 2013-ban bemutatta az első laboratóriumi úton előállított marhahúspogácsát, megalapozva a területet. Azóta több mint száz startup vállalkozás alakult világszerte a kultivált hús és hal fejlesztésére, eddig összesen mintegy 3 milliárd dollárnyi befektetéssel.

Ma már nemcsak csirkét és marhát, hanem sertéshúst, halat és tengeri herkentyűket (rákot, kagylót, tonhalat stb.), sőt különleges finomságokat (például májpástétomot) is képesek laborban előállítani, igaz, egyelőre csak kísérleti formában.

Az iparág fejlődését azonban nemcsak technológiai és gazdasági tényezők, hanem a társadalmi és politikai reakciók is alakítják. Az Egyesült Államokban például néhány szövetségi állam – Florida, Alabama – előre megtiltotta a műhús kereskedelmét, mert az ottani törvényhozók tartanak attól, hogy az új termék veszélyezteti a hagyományos állattartó gazdák megélhetését.

Ugyanakkor más országok kormányai kifejezetten támogatják a fejlesztéseket abban bízva, hogy az alternatív fehérjeforrások révén javítható az élelmiszer-biztonság és csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése. Kína és az Öböl-országok komoly befektetéseket eszközölnek a területen, bár egyelőre inkább kutatási fázisban vannak.