Optimális esetben a virágok, amikor még hozzá vannak rögzítve a növény többi részéhez, minden szükségeset megkapnak. A gyökerek felveszik a vizet, és a tápanyagokat, majd a szállítórendszeren keresztül eljuttatják a levelekhez, a bimbókhoz, a virágokhoz, és a termésekhez. Metszőollónk hatására ez a folytonos ellátás, a mindenhez való hozzáférés egy nyisszantásra megszűnik. A virág szívná tovább az éltető nedveket, de csak levegőt kap helyettük, mert már megszűnt a kapcsolata a gyökérrel. A virág élete ezennel a mi kezünkbe került. Nézzük, hogyan tehetnénk jobbá és hosszabbá fennmaradó életét.
Élethosszabbító eljárások
A váza kiválasztása és megtöltése
Fertőtlenítsük ki a vázát és készítsük el a tápoldatot. A vízutánpótlás mielőbbi biztosítása magától értetődően kulcsfontosságú, a levágott virágoknak ne kelljen még emiatt is várakozniuk.
Vázatartósságot javító adalékokat készen is vehetünk, de otthon is készíthetünk valami hasonlót. A folyadéknak három fontos kitételnek kell megfelelnie: legyen benne táplálék (szénhidrát), legyen benne valami, amivel csökkenthetjük a pH értéket, és legyen benne még valami, amivel meggátoljuk a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) szaporodását. Mivel az ilyen oldatok többnyire mérgező vegyületeket tartalmaznak, jobb, ha inkább egy biztonságosabb receptúrát követünk. Egy liter vízhez adjunk két evőkanál kristálycukrot, egy kávéskanál ecetet és néhány csepp nátrium-hipoklorit oldatot, magyarán háztartási hipót. Ha csak egy kis vázánk van, akkor nyugodtan vegyük kisebbre az adagot.
Este még tele vannak energiával
Ha magunk szedjük a virágokat, akkor a legjobb időpont az este. A második legjobb a kora reggel, de hozzánk hasonlóan ők is felhasználták éjszaka a tartalékaikat, szóval kicsit nyúzottabbak, mint estefelé. A növények hasonló állapotban vannak reggel, mint mi egy átmulatott éjszaka után, csak ők legalább nem fogyasztottak alkoholt. Szóval jobb az este.

Vágjuk ki az akadályokat
Mindig éles és tiszta eszközzel (ollóval, késsel) dolgozzunk. Az első vágást kicsivel mélyebben ejtsük, mint ahogy vázába állítanánk a virágokat, mert később még vissza kell vágnunk. Mégpedig azért, amit már fentebb említettem. A virágot váratlanul éri a gyökérrel és szár többi részével való kapcsolatának hirtelen megszűnése. Ő továbbra is szívná fel a vizet, de a csöveken keresztül már csak levegő érkezik. Ezek a légbuborékok pedig eltömítik a vezetékeit, és csökkentik a vízfelvételét, miután végül vízbe került. Ezért vízbe helyezés előtt, illetve minden vízcsere után vágjunk éles késsel (nem ollóval) egy új metszlapot ferdén, kb. 45 fokos szögben, lehetőleg víz alatt.