0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. június 12.

Rézvirág: egy merész szépség, ami már az űrben is virágzott

A pompás rézvirág meglehetősen könnyen nevelhető egynyári növény, melynek alig két hónap szükséges, hogy gyönyörű színekkel töltse meg kertünket és ott az első fagyokig kitartson.

A rézvirág, vagy ahogy még ismerhetjük, a legényrózsa a százszorszépek családjába tartozik, de hosszabb száraival, merész, pigmentekben gazdag virágaival sokkal látványosabb, mint a család névadója.

Kezdőknek is tökéletes

A rézvirág tényleg az egyik legkönnyebben termeszthető növény, és tekintve, hogy milyen pazar műsort tud rittyenteni, maximálisan megéri a ráfordított időt és energiát. Virágzása nem merül ki a színes szirmok látványában, hanem elválaszthatatlan az azokat körülzsongó élőlényektől, így a pillangók ugyanúgy a show részei, mint a színpompás „leszállóhelyek”.

Szinte bármekkora helyre találhatunk megfelelőt, mert vannak alacsony fajták, közepeskék és igen termetesek is. Virágai a narancssárga, rózsaszín, lila, piros, fehér, és a sárga különféle árnyalataiban nyílnak, és két-, illetve háromszínű változatok is léteznek. Formái is lenyűgözőek, van százszorszép, dália, kaktusz, stb.

Napos hely való nekik, ahol legalább napi 6 órányi napsütést kaphatnak, és ahol jó vízelvezetésű talaj van. Emellett rendkívül hálásak lesznek némi komposztért.

A fagyveszély elmúltával biztonságosan vethetők, egészen június végéig, akár szakaszosan is. Arra kell egyedül figyelni, hogy nem túlzottan szereti az átültetést, ezért rögtön a végleges helyére érdemes tenni. A ritkítást ollóval ajánlott elvégezni, hogy a megmaradók gyökere ne sérüljön. Ha cserépben szeretnénk előnevelni, akkor pedig ajánlott lebomló cserepet választani, hogy minél kevésbé viselje meg a kiültetés.

Bár valamelyest toleránsak a szárazsággal szemben, jobban érzik magukat, ha folyamatosan enyhén nyirkos talajban állhatnak. A növények egészségének védelmében fontos, hogy a tövüknél öntözzük, és a víz ne érjen a leveleikhez.

Ösztönözhetjük, illetve meghosszabbíthatjuk a virágzásukat, ha az elnyílt virágokat eltávolítjuk. A magasabb fajták vágott virágként is felhasználhatók.

Ha szeretnénk magot gyűjteni, hagyjunk meg néhány virágfejet, hogy sikerüljön magot érlelniük még a fagyok előtt.

A következő évi felhozatal nem lesz ugyanolyan, mint az anyanövényünk, de valamilyen lesz, és ha szereti a rézvirágot, saját csemetéinek még jobban fog örülni.

Bekerült az űrprogramba

És még egy érdekesség a rézvirágról: 2014-ben a Nemzetközi Űrállomáson elkezdtek növényeket termeszteni egy Veggie névre hallgató miniüvegházban. Nemcsak azért, hogy friss salátát ropogtathassanak a hagyományosnak mondható űrhajós ellátmány mellé, hanem azért is, mert az emberek nehezen boldogulnak növények nélkül. És az űrutazó is ember, méghozzá elég természetellenes körülmények között élő ember. Több hónapra be van zárva egy fémdobozba, ami a végeláthatatlan mindenségben lebeg.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy

bárhol is tartózkodjunk, a Föld bolygón, a Marson vagy a világűr más pontján, sokkal kellemesebben érezzük magunkat növények társaságában.

Izgalmas fejlemény volt tehát, amikor rézvirágmagok is bekerültek az űrutazók közé. A magokat 2015 novemberében vetették el. Ki is keltek, de mondjuk úgy, nem igazán voltak ideálisak a feltételek számukra. Egy idő után már egyáltalán nem festettek jól a növények, majd december végén penész jelent meg rajtuk. A földi irányítás aggodalmaskodott és felmerült a kísérlet leállításának gondolata. Ekkor Scott Kelly „fogadta örökbe” a növényeket, és figyelmen kívül hagyva a földi irányítás javaslatait, teljesen intuitív módon vette kezelésbe őket. Kevesebb vizet adott nekik és többet szellőztetett. Gondoskodásának hála a növények jobban lettek. Aztán 2016. január 16-án megjelent az első virág. Emlékezetes pillanat volt ez az emberiség és az űrutazás történetében is. Habár ekkor a NASA úgy kommunikálta, hogy a rézviráguk az első, technikailag mégsem ez a rézvirág volt a legeslegelső növény, aki képes volt a Föld bioszféráján kívül, gravitáció hiányában kivirágozni. Mert az első növény valójában egy lúdfű volt, mely 1982-ben virágzott ki a szovjet Szaljut-7 űrállomáson.

Bárhogy volt is, nem az számít, hogy ki volt az első, hanem hogy tényleg hatalmas lépés a földi növényeknek. Hiszen a növények számára (is) meglehetősen furcsa az űrben lévő környezet, a gravitáció hiánya, a kozmikus sugárzás megváltozása, stb. A rézvirág e tekintetben a kihívást jelentő, komplexebb, beporzást igénylő növények előfutára volt.

Sőt, ez az eset még abból a szempontból is lényeges volt, hogy a NASA is felismerte, hogy ez, és más ehhez hasonló kísérletek nemcsak a növények viselkedésének tanulmányozására jók. Nemcsak azért van értelmük, hogy legyen néhány falat friss zöldség a legénységnek, hanem mint kiderült, azért is rendkívül hasznosak, mert a növényekről való gondoskodás, illetve a növények látványa igencsak pozitív hatást gyakorol a legénység tagjainak kedélyállapotára. Úgy érezhetik, mintha velük lenne egy darabka az otthonukból. Az űrhajó steril és ingerszegény elzártságában egy-egy növény jelenléte számukra maga a csoda.  Ezek a kicsiny élőlények abban a hiper-szuper környezetben képesek emlékeztetni az űrhajósokat a természetre és csökkenteni a honvágyukat.

Ajánljuk még:

Forrás: magyarmezogazdasag.hu