Számos korábbi cikkemben nagyító alá vettem már az állattenyésztéshez kapcsolódó dokumentációval kapcsolatos tudnivalókat. Fontosnak tartom, hogy minden gazdálkodó tisztában legyen a tőlük elvárt nyilvántartási kötelezettségekkel, hiszen súlyos szankciókat vonhatnak maguk után az elmulasztott tennivalók. A következő néhány gondolatban a sertések nyilvántartásával kapcsolatos információkat foglalom össze, azon belül is az önálló tenyészetre vonatkozókat.
Szarvasmarha-állományunkat tekintve közel két éve megyei körzet helyett önálló tenyészetként üzemelünk. Röviden összefoglalva ez azt jelenti, hogy egy személyben végzem a gazdálkodó és az ENAR-kapcsolattartó feladatait is.
A Nébih weboldaláról a 2153-as formanyomtatványt kinyomtatva és értelemszerűen a bővítési cél információival – jelen esetben sertés – kitöltve kell az illetékes kormányhivatalba visszajuttatni.
A tenyészetkódunk tehát nem változik meg, nem állítanak ki új tenyészetkódot, mindösszesen a régi tenyészetkódunk kibővül más állatfajjal.
Sertéstartóként a napi nyilvántartás vezetése kötelező, mely azt jelenti, hogy kor szerinti csoportosításban – külön a tenyészállatokat kiemelve – kötelességünk napi szinten pontos képet adni az aktuális állatlétszámról. Ezt egy jól megszerkesztett táblázattal egyszerűen megoldhatjuk, melyben feltüntetjük az egyes állatcsoportokat és a létszámváltozást, mint a születés, vétel, házivágás, elhullás, eladás. Az állatlétszám és az állományváltozás precíz és pontos vezetése a nyilvántartás alapja.
