A kecsketej bizonyult hatékonyabbnak
Bár mind a négy tejtermék javította az izomtömeget, csak a kecsketejes csoportoknál csökkent jelentősen a zsírtömeg. A dúsított sovány kecsketej emellett az egyetlen volt, amely egyaránt fokozta azoknak a géneknek a kifejeződését, melyek kulcsszerepet játszanak az izomregenerációban.
A bélflóra is kedvezően változott
A kutatás egy eddig kevésbé vizsgált összefüggést is feltárt: a tejtermékek hatással voltak a bélmikrobióta összetételére is. A kecsketejes étrend különösen elősegítette a jótékony hatású Lactococcus és Acinetobacter fajok elszaporodását, míg a Staphylococcus sciuri megnövekedett jelenléte összefüggést mutatott a jobb izomparaméterekkel.
A tanulmány eredményei nem csupán táplálkozástudományi érdekességek: fontos üzeneteket hordoznak az európai, így a magyar népegészségügy számára is. Az EU idősödő népessége miatt a szarkopénia visszaszorítása kulcsfontosságú kihívás.
A tej- és tejtermékfogyasztás jelentősége megnőhet a jövő egészségmegőrző programjaiban, ugyanakkor nem mindegy, milyen tejtermékről van szó. Magyarországon a kecsketej-termelés ugyan kisebb volumenű a tehéntejhez képest, de a minőségi termékek előállítása és célzott fogyasztása új perspektívákat nyithat az időskori étrendi prevencióban.
További kutatások szükségesek
Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálat állatkísérleteken alapul – embereken végzett klinikai kutatások szükségesek ahhoz, hogy a kecsketej izomvédő hatását teljes bizonyossággal igazolni lehessen. Ugyanakkor az eredmények már most felvetik, hogy a dúsított, alacsony zsírtartalmú kecsketej funkcionális élelmiszerként hasznosítható lehet a jövőben.
