Sajt számos állat tejéből készülhet, csupán az a fontos, hogy a kalciumban gazdag nedűhöz valamilyen savat vagy baktériumot adjanak, hogy az erjedésnek indulhasson. Az adott sajt típusának érlelési ideje lejártával pedig már fogyaszthatjuk is kenyérrel, tésztával, szőlővel, dióval, vagy akár önmagában.

Mozzarella sajt

Magas nedvességtartalmú, rövid érlelésű sajt, melyet az olaszoknak köszönhetünk. Hagyományosan bivalytej felhasználásával, de akár tehéntejből is készülhet – írja a Healthline.

A benne található Lactobacillus casei és Lactobacillus fermentum baktériumok pedig rendkívül jó, probiotikus hatást fejtenek ki emésztőrendszerünkre. Egy korábbi, 1072 fő bevonásával készült tanulmány arra az eredményre jutott, hogy napi 200 milliliternyi tejet tartalmazó, Lactobacillus fermentum hozzáadásával készült tejtermék rendszeres elfogyasztása erősítetette az immunrendszert, segített ellenállóbbá válni a fertőzésekkel szemben.

Kéksajt sajt

Kéksajt készülhet tehén, kecske vagy juh tejéből is, Penicillium penészgomba segítségével. A kékes-szürkés szín jellegzetes aromával jár együtt, melynek köszönhetően erőteljes ízvilágú sajt születik.

Ugyanis a csontképzéshez elengedhetetlen ásványi anyag napi ajánlott bevételének 12%-át kipipálhatjuk már 28 gramm kéksajt elfogyasztásával! Ám vigyázzunk, a sajtkülönlegességek nátriumtartalma is kifejezetten magas, így módjával fogyasszuk őket.

Tökéletesen párosíthatjuk őket almával, szőlővel, dióval, de mártás vagy salátafeltét formájában is megállják a helyüket.