0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 18.

Mit tud a kecsketej?

A kecsketejnek már az ókorban is sok kedvező egészségmegőrző és gyógyító hatást tulajdonítottak mind belsőleg fogyasztva, mind pedig külsőleg használva. Sokan pedig ma is úgy gondolják, hogy egészségesebb a tehéntejnél. Mi ebből az igazság? Erről kérdeztük Szűcs Zsuzsannát, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökét.

A görög mitológia szerint Zeuszt is kecsketejjel nevelték, az orvostudomány első nagy tekintélyeiként számontartott Hippokratész és Paracelsus pedig fontos szerepet tulajdonított a gyógyító hatásának. Kleopátráról és Néró feleségéről, Poppearól, valamint Sissi osztrák császárnéról egyformán feljegyezték, hogy kecsketejjel kezelték a bőrüket.

A greendex.hu fenntarthatósági magazin cikke szerint „a kecske tejének összetétele sokkal egészségesebb a tehénénél, könnyebben emészthető, és a laktózérzékenyek nagy része is fogyaszthatja.” A szerző Börzsey Barbara idegenforgalmi közgazdász, aki állattartóként és tenyésztőként természetközeli életmódot folytat és kiemelten fontosnak tartja a környezetvédelmet, valamint a fenntarthatóságot.

Mint írja, a tehéntej okozta káros hatások nagy valószínűséggel a modern kori nagyüzemi állattartásnak és az ipari tej összetételének köszönhetőek, amelyet sok más tejallergiával foglalkozó cikk, valamint tanulmány is megerősít.

Kecsketartó ismerősöm szerint több vevője is egészségi állapota javulásáról számolt be a kecsketej és a belőle készült sajtok, joghurt fogyasztásának hatására.

Elmondása alapján „daganatosok, bélszindrómában szenvedők lettek jobban”, egy idősebb férfi pedig azt tapasztalta, hogy a kecskejoghurt rendszeres fogyasztásának köszönhetően évek óta tartó gyomorfájdalma szűnt meg.

A kecsketej fogyasztásának természetesen számos egészségmegtartó és gyógyító hatása ismert, csakúgy, mint a tehéntejnek. A kérdés azonban az, hogy valóban egészségesebbnek tekinthető-e, mint utóbbi, illetve fogyaszthatják-e a laktózérzékenységben, illetve tejfehérjeallergiában szenvedők.

Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke szerint nehéz megmondani, hogy mi állhat a fent leírt pozitív fogyasztói tapasztalatok hátterében, de azt biztonsággal állíthatja, hogy nem a kecske- és a tehéntej beltartalma közötti különbség.

Elképzelhetőnek tartja, hogy egy korábban laktózérzékenységben szenvedő ember tejcukorérzékenysége idővel rendeződik, mivel a bélrendszere regenerálódik és így már jobban tolerálja tejet.

Az azonban akár veszélyes tévedés is lehet, hogy vannak olyan tejek – akár az A2 tehéntej vagy a kecsketej -, amelyek nem váltják ki a tejfehérjeallergiát.

Ez nem igaz! – hangsúlyozta a szakember. A kecsketejben található fehérjék összetétele nem különbözik lényegesen a tehéntejben megtalálható hasonló fehérjékétől, és nem emészthetők jobban, mint azok.

Alapvetően nincs jelentős különbség a kecse- és a tehéntej beltartalmában. A kecsketej minimálisan kevesebb tejcukrot és minimálisan több esszenciális – vagyis jó – tejzsírt tartalmaz, ami nem jelentős különbség az emberi szervezet zsírszükséglete tekintetében, de nincs benne lényegesen kevesebb azok közül az anyagok közül, amelyek problémákat okozhatnak.

A laktózintoleranciában szenvedőknek a savanyított, valamint a laktózmentes tejtermékek fogyasztása ajánlott. Ilyenek kecsketejből is készülhetnek, igaz, a sajtok közül a hosszabb érlelésűek előnyösebbek, ebből azonban többnyire lágy sajtokat szoktak készíteni.

„A kecsketej és a belőle készült termékek változatosabbá tehetik a táplálkozásunkat, színesíthetik az alapanyagok körét, de a speciális táplálkozási helyzetekben – mint a laktózintolerancia vagy a tejfehérjeallergia – nincs különbség tej és tej között

– húzta alá a szakember. Különleges gyógyító hatást tulajdonítani a kecsketejnek, akár veszélyes tévedés is lehet.”

Forrás: magyarmezogazdasag.hu