Ugyan mi a teljes gazdaság modellezését és a hozzá kapcsolódó kalkulációt elvégeztük, az eredmények szemléltetésénél csupán néhány fontosabb paramétert ragadtam ki – mint például a termelési érték. A II. és III. modellváltozat termelési értéke azonos, hiszen mindkét kalkuláció a nyers tej 350 forint/liter tejáron való értékesítésére alapozott. Az ábrán egyértelműen látszik, hogy az I. kalkuláció a többitől jelentősen alacsonyabb termelési értéket képvisel.
Termelési érték
Az eredmények értékesésének következő lépéseként a termelési költségeket hasonlítottuk össze. Az ábrából kitűnik, hogy a legmagasabb termelési költséget akkor kaptuk, amikor a nyers tejet literenként palackozva értékesítettük, míg a legalacsonyabbat a feldolgozással egybekötött termeléshez köthetjük.
Termelési költség
Az előző két gazdasági mutató különbségéből kiszámoltuk a bruttó jövedelmet, mely jelen esetben megegyezik a nettó jövedelemmel, mivel külön személyi jellegű költséggel nem számoltunk.
Az I. kalkuláció egy deficites modellváltozatot szemléltet, így kijelenthetjük, hogy a 176 forint/liter tejárral számolt nagyüzemi tejfelvásárlással egy átlagos kisgazdaság életképtelen. A nyers tej 350 forint/liter áron való értékesítése kapcsán elmondhatjuk, hogy a literenként palackozott (50 forint/flakon) tej eladásával nagyjából feleannyi jövedelem érhető el, mintha ugyanazt a tejmennyiséget tejautomatából értékesítjük.
Mindamellett hogy gazdaságosabb a tejautomatából történő értékesítés, környezetbarátabb is, mivel arra ösztönzi az embereket, hogy saját üvegeikben vigyék haza a tejet, újrahasznosítsák azokat, és ne a szemetesben végezze az egyszer használt hulladékflakon. Így ez a módszer több szempontból is előnyös. Az első három tervezethez képest jelentősen magasabb jövedelmet érhetünk el, ha a megtermelt – inkább kevesebb! – tejet feldolgozzuk, majd a termékeket értékesítjük.
Nettó/bruttó jövedelem
A kalkulációk természetesen csupán elméleti síkon mutatják be a tervezetek eredményeit, ám mindenképp határozott irányelveket fogalmazhatunk meg a segítségükkel. A hozzáadott érték növelése megoldást jelent a jövedelmek növelésére, ugyanakkor további kalkulációk szükségesek a gazdasági sikerességért. Mint azt a tanulmány is alátámasztja, az alapanyagok feldolgozása, félkész- vagy késztermékként való értékesítése egyértelműen egyfajta megoldást jelent a jövedelmezőség növelésére.
A rövid ellátási láncok szerepe egyre jobban előtérbe kerül. Nem szabad megfeledkezni a marketingtevékenység fontosságáról sem, hogy miként tehetjük termékeinket még népszerűbbé, eladhatóbbá és juttathatjuk el még több – később potenciális – vásárlóhoz.
