A világon halmos tárolóból van a legtöbb, ami az ipari burgonya számára jó megoldás, míg a konténeres, hűtőfalas rendszer például fokhagyma tárolására alkalmas. Konténeres tárolásnál többféle levegőztető-hűtő rendszert lehet kialakítani: szárítófalas, kevert levegős, ponyvával takart szívólevegős vagy felfújható légzsákkal kialakított nyomólevegős rendszereket.
Az előadók olyan finomságokra is felhívták a figyelmet, mint az épület és a tető színe, ami lehetőleg legyen fehér a kisebb fölmelegedés, vagyis kisebb hűtési igény miatt. Mérések igazolják, hogy amikor a fehér tető 40-50 °C-ra melegszik föl, a világosszürke 50-60, a sötétszürke 65-75 °C-ra.
Általában szendvicspanelből épülnek a hűtőtárolók, aminél arra érdemes figyelni, hogy sötét színű épületnél nagyobb a hőingadozás, az ebből eredő hőtágulás, ami a festék lepergésével jár, illetve elmozdulhat a panelszerkezet vagy a tömítés. Az épületet jól kell tömíteni a nyílások és csatlakozások körül, hogy ne alakuljanak ki hőhidak, illetve ne jusson be levegő a réseken. Célszerű a kaput is szendvicspanelből készíteni és oldalra elhúzható kialakítást választani.
Teljesítmény
Figyelni kell arra is, hogy a hűtőrendszer teljesítménye függ a tárolási és a hűtőegységben mért hőmérséklet különbségétől, minél nagyobb ez a különbség, annál kisebb a teljesítmény. A hűtőközeg (ami leggyakrabban glikol) hőmérséklete, a tárolási hőmérséklet és a tartani kívánt páratartalom szabja meg, hogy mekkora felületű hűtőt kell beépíteni, és kell-e gondoskodni a rendszer leolvasztásáról. Alacsony páratartalomnál a hűtőközeg hőmérséklete általában 7-10-12 °C-kal alacsonyabb, mint a tárolási hőmérséklet, magas páratartalomnál elég az 5 °C-os különbség.
Figyelmeztettek rá, hogy Magyarországon a burgonya és a hagyma betakarításkori hőmérséklete jóval magasabb, mint a szakirodalom szerint, ezt számításba kell venni, valamint időt hagyni a tárolóban a fölszedés során elszenvedett sebek gyógyulására, illetve a száradásra. Ügyelni kell a szellőztetésre és arra, hogy kicsi legyen a hőingadozás a tárolás során.
A burgonyát például egy-két hétig 12-15 °C-on kell tartani, hogy begyógyuljanak a felszedés során keletkezett sérülések, aztán a tárolás során a hőingadozás nem haladhatja meg a 0,2 °C-ot 24 órán belül. Egy köbméter burgonyát óránként 90-110 köbméter levegővel kell hűteni, és 12-48 óránként szellőztetni kell a tárolót 5-15 percre, hogy a megtermelt szén-dioxid távozzon a légtérből. A lehűtésre az első két hétig kell nagyon figyelni, erre a szívó rendszerű hűtők a leghatékonyabbak, sajnos hosszú távon viszont nem azok.
Végül szó esett arról is, hogy az EU-ban változott az idén a hűtőközegekre vonatkozó szabályozás, ami technológiai változásokat von maga után. Az új közegek energetikai és környezetvédelmi szempontból is jobbak, de drágább berendezések, és biztonságtechnikai szempontból is bonyolultabb rendszerek szükségesek hozzájuk.
