A nyíregyházi és tyukodi konzervgyár csemegekukoricából 4500 hektár, zöldborsóból 1000-1200 hektár termését dolgozza fel. A késztermék mintegy háromnegyedét exportálják, tudtuk meg Mihályi Botondtól, az Eko Konzervipari Kft. és a Szatmári Konzervgyár Kft. nyersanyag- ellátását szervező AGRO-DENT Kft. ügyvezetőjétől.
A zöldborsó idén a betakarítás első hetében nagyon szépet mutatott. Aztán jött a júniusi hőség, sok virágot, hüvelyt elrúgtak a növények. A betakarítási időszak második fele iszonyúan forró volt, nem borsónak való, így az induló szép hozamok a végére megfeleződtek. Korábban 35 napig tartott a zöldborsó betakarítása, ez a nyíregyháziaknál idén 28 napot tett ki. A forróságban a borsószemek gyorsan veszítenek zsengeségükből, a konzerviparban azonban hőkezeléssel sokat lehet ezen segíteni.
Pedig az elmúlt öt szezonban a nyíregyháziak esetében mindössze 20 hektárnyi olyan borsó volt, amit már nem lehetett átvenni. Ez precíz koordináció függvénye: a gyártási tervet bontják vissza a betakarítási, azt pedig a vetési tervre, így elkerülhetők a beszállításoknál korábban tapasztalt többórás sorban állások.
A mindennapi küzdelmek során a gyárak nem feledkezhettek meg a fejlesztések szükségszerűségéről. Leginkább az automatizálás megújítására fókuszáltak, de jutott figyelem a gyártás fejlesztésére, az energetikai korszerűsítésre és a raktározás bővítésére is. A beruházási program keretösszege 3-4 milliárd forint, ennek megvalósítását a következő három évben tervezik. Főként az energetikai fejlesztések előkészítése igen komoly feladatot ró a gyár szakembereire. De nem kizárólag a zöldségfeldolgozásra érvényes, hogy megfelelő, hozzáértő gépkezelőből soha nincs elegendő.
Kisebb hozam a vártnál
A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél zöldborsóból 380 hektárt takarítottak be ebben az évben, ez a hazai vetésterületnek közel az öt százaléka. A vetést március 8-án kezdték, aztán időjárási okok miatt a munka elhúzódott. A betakarítás végül július 3-ig tartott, mondja Boda István termeltetési igazgatóhelyettes. A betakarítási időszakban nem dolgoztak folyamatosan, mert minden igyekezetük ellenére a vetést nem tudták szakszerűen szakaszolni. A zöldborsót saját Ploeger géppel takarítják be, a szezon korábban 35 nap volt, manapság inkább 25. Az idén extrém volt az április és a május, a hideg egy héttel nyújtotta meg a zöldborsó tenyészidejét; júniusban pedig, ami csak tudott, megégett.
A cégnél a zöldborsó hektáronkénti termelési költsége 600-700 ezer forint. A beszállítást a feldolgozókkal napi szinten egyeztetik, hová és hány fuvart küldhetnek. A procedúra az előző nap kezdődik, mert délután 3-ig le kell jelenteni a másnapi szállítást.
Ebben az eljárásban a termelőnek meg kell kérnie az EKÁER-számot, még mielőtt a termés elindulna a feldolgozóba, pedig a termőhelyről lélekszakadva viszik a termést, hogy a zöldborsó ne veszítsen sokat a minőségéből. Hajdúböszörményből tehát legtávolabbra Miskolcra szállítanak. Idén a zöldborsó hektáronkénti hozama 4,2 tonna lett, 2,8, illetve 7,9 tonnás szélső értékekkel.
Ebben az évben az összes vetést öntözni kellett: téli csapadék alig volt, az első félévben 186 millimétert regisztráltak, amiből 50 milliméter hullott decembertől márciusig. Minden elvetett vetőmag kikelt, aztán beütött a szárazság, aminek következménye lett a hektáronkénti 4,2 tonnás termésátlag. A tervükben erre az évre 5,5 tonna szerepelt, annál is inkább, mert korábban már többször értek el hektáronként 6 tonnát.
