0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 16.

Feledésbe merült tápláléknövényeink

Miért vesznek a feledés homályába értékes táplálékaink? Költői kérdés, de megérné rajta elgondolkodni.

Földünkön kb. 382 000 növényfaj él, plusz valamennyi, amelyet még fel sem fedeztünk, illetve mínusz azok, amelyek kénytelenek voltak feladni a harcot. Hétezer ehető faj létezik, mégis mi, emberek túlnyomórészt harmincfélére támaszkodunk, olyanokra, mint a búza, kukorica, rizs, szója, burgonya, bab, borsó. De ki emlékszik még az erdei gyömbérgyökér, a kányazsombor vagy a földi borostyán megkapó ízére?

Kultúrnövényeinket többezer éven keresztül szelektáltuk, nemesítettük, kiválogattuk közülük azokat, amelyek a legjobban megfelelnek igényeinknek, illetve az utóbbi évtizedekben már a genetikájukba is bele tudtunk avatkozni, hogy ellenállóbbá tegyük őket a kártevők, a betegségek, a szárazság, vagy a peszticidek hatásai ellen.

Fotó: Cristina Ferrigno , Pixabay

De ez a néhány tucat növény csak a jéghegy csúcsa

Ennyi növény fogyasztásával sosem lehetséges megvalósítani azt az alapvető elvárást, amit unalomig ismételgetünk, hogy változatosan étkezzünk. A szezonalitást sem egyszerű már szem előtt tartani, hiszen egyes zöldségek és gyümölcsök nemcsak akkor elérhetők, amikor normális körülmények között szezonjuk lenne, hanem más időszakokban is. Közben pedig lemondunk olyan növényekről, amelyek szintén táplálnának és gyógyítanának minket, és amelyek még harmóniában élnek a természet erőivel.

Étrendünk változatossága oly módon valósulhatna meg, ha valós időben fogyasztanánk el mindent, amit a természet és a mezőgazdaság kínál. Íme, néhány elfeledett, vagy elmarasztalt tápláléknövény, akiket nagyon is érdemes lenne ismét termeszteni és fogyasztani.

Csabaíre (Sanguisorba minor): régen a konyhakertek jellemző növénye volt, úgy használták, mint manapság a petrezselymet szokás. Levesekbe, mártásokba, omlettekbe tették, vagy salátákat gazdagítottak apró, cakkos levélkéivel.

Fotó: Beverly Buckley , Pixabay

Csicsóka (Helianthus tuberosus): Észak-Amerikából került Európába ez a nálunk is télálló növény. Bélrendszerünk mikrobiótájának egyik legkedvesebb tápláléka, segít hatalomra juttatni a jókat. Pompás leves, pogácsa, szendvicskrém, stb. készíthető belőle, sőt fermentálható is. Viszont egyszerre nem ajánlott túl sokat fogyasztani belőle. Karakteres ízét kiemelhetjük egy kevés citromlével, fehérborssal, köménnyel.

Erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum): zsenge leveleit nyersen salátákba tehetjük, a kicsit idősebbeket párolhatjuk is, megszárított és porrá őrölt gyöktörzsét szegfűszeg helyettesítésére használhatjuk.

Gyermekláncfű (Taraxacum officinale): leveleit tavasszal, fiatalkorukban érdemes gyűjteni, mert később kellemetlenül keserűvé válnak. A gyökere is kesernyés, de fogyasztható. Amennyiben pótkávét szeretnénk készíteni belőle, ősszel ássuk ki a gyökereket.
Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: