A vízfogyasztás fontosságát gyakran halljuk, de egy friss kutatás most újabb okot ad arra, hogy jobban odafigyeljünk napi folyadékbevitelünkre – írja az eatingwell.com.

A kutatók szerint az, hogy mennyi vizet iszunk, befolyásolhatja szervezetünk stresszválaszát – különösen a kortizol, azaz a stresszhormon szintjét. A testünk 50–60%-a vízből áll, és a víz szinte minden testi folyamatban nélkülözhetetlen. Ennek ellenére a legtöbb felnőtt nem iszik eleget.

A kutatók azt vizsgálták, vajon a hidratáltsági állapot befolyásolja-e, hogy mennyire emelkedik meg a kortizolszint stressz hatására.

Mennyit számít a vízfogyasztás stresszhelyzetben?

A tanulmányban 18–35 év közötti, egészséges, aktív férfiak és nők vettek részt. A résztvevők egy héten keresztül naplót vezettek minden folyadékbevitelükről, beleértve az olyan italokat is, mint a víz, kávé, tea, üdítő, alkohol, tej vagy gyümölcslé. Ezen kívül vizeletmintákat is gyűjtöttek két napon keresztül, hogy objektíven mérni lehessen hidratáltsági szintjüket.

A kutatásban kizárólag azok szerepeltek, akik vagy nagyon alacsony (férfiaknál kevesebb mint 1,6 liter, nőknél kevesebb mint 1,5 liter), vagy magas (férfiaknál legalább 2,9 liter, nőknél legalább 2,5 liter) folyadékbevitellel rendelkeztek. Fontos kritérium volt az is, hogy a vizelet színe és mennyisége alapján a hidratáltsági szint is ennek megfelelő legyen.

A résztvevők a vizsgálati időszak alatt egy „okoskulacsot” kaptak, amely segített nekik pontosan követni az ajánlott napi folyadékbevitelt. A kutatás végén egy stressztesztet – a Trieri Szociális Stressz Tesztet (TSST) – kellett teljesíteniük, mely egy szimulált állásinterjúból és mentális aritmetikai feladatból állt, megfigyelők és kamera előtt.

A teszt során rendszeresen nyálmintát vettek, hogy mérjék a kortizolszintet, valamint folyamatosan figyelték a pulzust is. A cél az volt, hogy megnézzék, vajon a hidratáltabb emberek szervezete másképp reagál-e a stresszre.

A dehidratált test jobban megijed

A kutatás eredményei egyértelmű különbségeket mutattak a jól hidratált és a kevés folyadékot fogyasztó csoportok között. Bár mindkét csoportban hasonlóan emelkedett a szorongás és a pulzus a stresszteszt alatt, a kortizolszint jelentős mértékben csak a dehidratált csoportban nőtt meg.

A kutatók azt is kimutatták, hogy a teszt előtti hidratáltsági állapot – például a vizelet színe – szoros összefüggést mutatott a kortizolválasszal. Minél sötétebb volt a vizelet (vagyis minél rosszabb a hidratáltság), annál erősebb volt a stresszre adott hormonális reakció.