A fehér here, vörös here (Trifolium repens, Trifolium pratense) levelei főzelék-alapanyagok, virágaikkal pedig szinte bármilyen ételt díszíthetünk. A vörös, és fehér here virágai erre nyersen is alkalmasak, de párolhatjuk is ezeket.

A tyúkhúr (Stellaria media) apró, fehér virágú, szerteágazó szárú növény, amelyet szinte mindenhol megtalálhatunk. Efemer faj, azaz élethossza rövidebb, mint egy vegetációs időszak. Ennek köszönhetően csapadék után újra és újra felbukkan, így gyakran találunk belőle fiatal példányokat akár az ősz és a tél folyamán is. Az egész növény ehető.

Mivel a földhöz közel nő, alaposan mossuk meg. Frissen aprítva, salátaöntettel tálalva a legegyszerűbb. Főzve is használható, de így elveszíti ropogós textúráját.

A pásztortáskának (Capsella bursa-pastoris) fiatalon az egész tőlevélrózsáját salátaként vagy főzelékként készíthetjük el, a magvai pedig mustárhoz hasonló ízűek. Kozmopolita növény lévén nem kell sokáig keressük környezetünkben, mire ráakadunk. A levelei rozettában nőnek, és apró, háromszögletű „táska” formájú terméseiről kapta a nevét. A fiatal levelei a legfinomabbak. Készíthető belőle saláta, leves vagy főzelék, de szendvicskrémbe is keverhetjük. Frissen a salátába téve a legropogósabb, enyhén csípős íze pikánssá teszi a keveréket. A fiatal leveleket megfőzve hasonlóan használható, mint a spenót.

A disznóparéj (Amaranthus retroflexus) egyre gyakoribb növény hazánkban. Bár a gabonatermesztők nem szeretik, a levelei és a magja is ehető. A fiatal levelek a spenóthoz hasonlóan fogyaszthatók párolva, főzve vagy levesekbe téve. A magja nagyon tápanyagdús, gluténmentes, és a quinoához hasonlóan használható. A levelek blansírozva, fokhagymával párolva finomak.

A gyönyörű, sárga virágú gyermekláncfűnek (Taraxacum officinale) szinte minden része ehető. A fiatal, még keserűanyagoktól mentes levele a saláták népszerű alapanyaga. A virágokból gyermekláncfű-mézet vagy -zselét készíthetünk. A gyökere pörkölve kávépótlónak is alkalmas. A leveleket a legjobb tavasszal, a virágzás előtt szedni. Készítsünk belőle salátát egy kis citrommal és olajjal, vagy vegyítsük más salátazöldekkel. A virágokat forrázva, cukorral főzve készíthetjük el a „mézet”.

A porcsin (Portulaca oleracea) enyhén sós, fűszeres ízű, ropogós textúrájú növény. Gazdag C-vitaminban és omega-3 zsírsavakban. A zsenge leveleket és hajtásokat nyersen, salátába keverve fogyaszthatjuk. Különleges ízt ad a paradicsomsalátának vagy a fetás salátáknak. Főzve, párolva is finom. Készíthető belőle krémleves, vagy adhatjuk más zöldségekhez, például spenóthoz.