0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 17.

A bikavértől a bikavérig – A St. Andrea Szőlőbirtok története

Az Egri borvidék egyik legismertebb és legsikeresebb borászata a St. Andrea Szőlőbirtok, ahol az alapító Lőrincz György együtt dolgozik két fiával, és még hosszú közös éveket terveznek együtt a szőlő- és bortermelés rögös útján.

Az Év Pincészete díjjal kitüntetett borászat történetéről, borfilozófiáról, hitről, sikerekről és buktatókról, valamint az Egri borvidék jövőjéről ifj. Lőrincz Györggyel beszélgettünk.

Fotó: St. Andrea Szőlőbirtok
Fotó: St. Andrea Szőlőbirtok

Az idősebb Lőrincz György pályája kezdetén az egri borkombinátban dolgozott, otthon pedig a garázsban készített borokat a saját ízlése szerint. Kíváncsi volt a szakma visszajelzésére, de

a palackra nem írta rá a nevét, mondván, ha mégsem tetszenek a borok, ne mondják, hogy a borkombinát borásza nem túl jó borokat készít, ezért inkább a felesége neve került a palackra, ekkor született meg a St. Andrea név.

A bort beküldte az egri borversenyre, ahol nagyaranyat kapott, de hogy biztos legyen a dolgában, az országos borversenyre is benevezte, ahol szintén aranyéremmel díjazták. Látva az eredményeket, édesapja vásárolt számára egy új hordót, így kezdődött a Lőrincz családi borászat története, meséli a birtok indulásáról ifj. Lőrincz György.

Ezeket a borokat többen is kóstolták, köztük egy olyan borszerető vállalkozó, aki végül pénzügyi befektetőként jelentkezett Lőrincz Györgynél. Ő ezzel rendkívül nehéz döntésre kényszerült; hosszasan vívódott azon, hogy jó ötlet-e egy biztos munkahelyet feladni és egy kockázatos induló vállalkozásba fogni családfenntartóként és háromgyermekes édesapaként. Sokáig vacillált, végül 2002-ben igent mondott, mert az álma mindig az volt, hogy a saját birtokán készítsen borokat.

A név maradt, ami a mai napig töretlenül képviseli a borászatot.

– A szőlő és bor hivatásban van annak egy nemessége, ha a szent előtag kerül a név elé. Mindnyájan azt kaptuk feladatul az életben, hogy szentek legyünk. Mi ezt anyukámnak megelőlegeztük, mondja a család legidősebb gyermeke.
Fotó: St. Andrea Szőlőbirtok
Fotó: St. Andrea Szőlőbirtok

A név kötelez

Az első évek ültetvényvásárlással, az egerszalóki pincészet kialakításával teltek el. A borok eleinte termeltetett szőlőből készültek, amelyek gondozását Lőrincz György kontrollálta, ő volt az első, aki nem kilóra fizetett a szőlőért, hanem azt mondta, egy hektárért ad egy bizonyos összeget, azért, hogy a termesztés az ő meghatározásai szerint történjen. Bár tervük a kizárólag saját alapanyagra épített borkészítés, jelenleg még termeltetnek szőlőket, hiszen pár éve kezdtek a birtokon szerkezet-átalakításba annak érdekében, hogy minél eredetibb egri borokat tudjanak megfogalmazni. A 23 éves szőlőterületeiken a megélt tapasztalatok birtokában néhány dolgot ma már másképp látnak, emellett a külső körülmények is sokat változtak az elmúlt években. Ennek a szemléletnek a jegyében hagynak el olyan szőlőfajtákat, amikről úgy érzik, hogy nem annyira fontosak az egri bor tekintetében, viszont előtérbe helyezik azokat, amelyek kulcsszerepet játszanak a helyi házasításokban, és ezek majd később fordulnak termőre, vázolja a szőlőbirtok helyzetét ifj. Lőrincz György, aki a legjobban ismeri a területeiket, hiszen tíz éve vezeti a birtok szőlőtermesztését.

Fotó: St. Andrea Szőlőbirtok
Fotó: St. Andrea Szőlőbirtok
A Lőrincz család négy gyermeke a szőlőtőkék és a boroshordók közelségében nőtt fel, ketten közülük teljes értékű tagjai a borászatnak: György, aki a kertészeti egyetemen szerzett diplomát, tíz éve a szőlőművelésért felelős, és Bálint, aki pedig gazdálkodásmenedzsmentet tanult és három éve a cég gazdasági igazgatója.

Bizonyára sok tényező mutatott arra, hogy a gyerekeknek is a családi vállalkozásban van a helyük. Az ifjú György viszont azt mondja, a szüleik soha nem tették ezt a nyomást a vállukra, hagyták, hogy szabadon döntsenek, és figyelembe vehették a saját érdeklődésüket.

Forrás: Kertbarát Magazin

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: