Az Év Pincészete díjjal kitüntetett borászat történetéről, borfilozófiáról, hitről, sikerekről és buktatókról, valamint az Egri borvidék jövőjéről ifj. Lőrincz Györggyel beszélgettünk.

Az idősebb Lőrincz György pályája kezdetén az egri borkombinátban dolgozott, otthon pedig a garázsban készített borokat a saját ízlése szerint. Kíváncsi volt a szakma visszajelzésére, de
A bort beküldte az egri borversenyre, ahol nagyaranyat kapott, de hogy biztos legyen a dolgában, az országos borversenyre is benevezte, ahol szintén aranyéremmel díjazták. Látva az eredményeket, édesapja vásárolt számára egy új hordót, így kezdődött a Lőrincz családi borászat története, meséli a birtok indulásáról ifj. Lőrincz György.
Ezeket a borokat többen is kóstolták, köztük egy olyan borszerető vállalkozó, aki végül pénzügyi befektetőként jelentkezett Lőrincz Györgynél. Ő ezzel rendkívül nehéz döntésre kényszerült; hosszasan vívódott azon, hogy jó ötlet-e egy biztos munkahelyet feladni és egy kockázatos induló vállalkozásba fogni családfenntartóként és háromgyermekes édesapaként. Sokáig vacillált, végül 2002-ben igent mondott, mert az álma mindig az volt, hogy a saját birtokán készítsen borokat.
A név maradt, ami a mai napig töretlenül képviseli a borászatot.

A név kötelez
Az első évek ültetvényvásárlással, az egerszalóki pincészet kialakításával teltek el. A borok eleinte termeltetett szőlőből készültek, amelyek gondozását Lőrincz György kontrollálta, ő volt az első, aki nem kilóra fizetett a szőlőért, hanem azt mondta, egy hektárért ad egy bizonyos összeget, azért, hogy a termesztés az ő meghatározásai szerint történjen. Bár tervük a kizárólag saját alapanyagra épített borkészítés, jelenleg még termeltetnek szőlőket, hiszen pár éve kezdtek a birtokon szerkezet-átalakításba annak érdekében, hogy minél eredetibb egri borokat tudjanak megfogalmazni. A 23 éves szőlőterületeiken a megélt tapasztalatok birtokában néhány dolgot ma már másképp látnak, emellett a külső körülmények is sokat változtak az elmúlt években. Ennek a szemléletnek a jegyében hagynak el olyan szőlőfajtákat, amikről úgy érzik, hogy nem annyira fontosak az egri bor tekintetében, viszont előtérbe helyezik azokat, amelyek kulcsszerepet játszanak a helyi házasításokban, és ezek majd később fordulnak termőre, vázolja a szőlőbirtok helyzetét ifj. Lőrincz György, aki a legjobban ismeri a területeiket, hiszen tíz éve vezeti a birtok szőlőtermesztését.

Bizonyára sok tényező mutatott arra, hogy a gyerekeknek is a családi vállalkozásban van a helyük. Az ifjú György viszont azt mondja, a szüleik soha nem tették ezt a nyomást a vállukra, hagyták, hogy szabadon döntsenek, és figyelembe vehették a saját érdeklődésüket.



