0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 19.

Napfény nélkül is egyensúlyban

A D-vitamin ellátottság kérdése különösen a téli hónapokban kerül előtérbe, amikor a nappalok rövidek, és a napfénynek való kitettség jelentősen csökkenhet.

A D-vitamin sajátossága, hogy a szervezet képes előállítani azt a bőrben, teljes spektrumú napfény hatására. A megfelelő szint eléréséhez általában heti két alkalommal, alkalmanként 5–30 perc déli napsütés javasolt – írja a cleanplates.com.

Sok ember életmódja azonban nem teszi lehetővé ezt, különösen azoknál, akik napkelte előtt indulnak munkába, és napnyugta után térnek haza. Emellett az északi szélességi körökön élők télen eleve kevesebb természetes napfényhez jutnak.

Fotó: Pexels , Pixabay

A D-vitamin jelentőségét korábban elsősorban a gyermekkorhoz kötötték, mivel fontos szerepe van az angolkór megelőzésében. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre nagyobb figyelmet kapott felnőttkorban betöltött szerepe is. A D-vitamin hozzájárul a csontok egészségéhez azáltal, hogy segíti a kalcium és a foszfor felszívódását, ami különösen az életkor előrehaladtával válik fontossá.

Ezen túlmenően kapcsolatba hozzák az immunrendszer működésével, mivel szerepet játszik a T-sejtek termelésének serkentésében, amelyek a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezésében vesznek részt. Egyes megfigyelések arra is utalnak, hogy a megfelelő D-vitamin-bevitel pozitív hatással lehet a hangulatra, és összefüggésben állhat a szezonális hangulatzavarok alacsonyabb kockázatával.

A felnőttek számára ajánlott napi D-vitamin-bevitel legalább 600 nemzetközi egység (NE), amely származhat természetes forrásokból, dúsított élelmiszerekből vagy étrend-kiegészítőkből.

A táplálékkiegészítők hatékonyan növelhetik a D-vitamin-bevitelt, ugyanakkor az étrend szerepe szintén jelentős.

Az egyik legjobb természetes D-vitamin-forrásnak a zsíros halak számítanak, például a lazac, a hering, a szardínia, a konzerv tonhal és a csukamájolaj. Egy átlagos, 85 grammos adag lazac körülbelül 450 NE D-vitamint tartalmazhat, ami közel áll a napi ajánlott mennyiséghez.

Fotó: Freepik

A tojás is hozzájárulhat a bevitelhez, elsősorban a tojássárgája révén, amely kisebb, de számottevő mennyiségű D-vitamint tartalmaz.

Számos tejtermék, például a tej és a joghurt, D-vitaminnal dúsított formában kerül forgalomba. Ezek rendszeres fogyasztása segíthet a napi szükséglet egy részének fedezésében.

Hasonló szerepet töltenek be a dúsított gabonapelyhek és gabonaalapú termékek is, bár ezek esetében az összetétel ellenőrzése indokolt.

A gombák különleges helyet foglalnak el a D-vitamin-források között, mivel képesek UV-fény hatására D-vitamint szintetizálni, és egyes termesztési módszerek ezt a tulajdonságot kihasználva növelik a D-vitamin-tartalmukat.

A D-vitamin megfelelő szintjének fenntartása komplex kérdés, amelyet a napfényhez való hozzáférés, az étrend és adott esetben a táplálékkiegészítők együttesen befolyásolnak.

A D-vitaminban gazdag vagy dúsított élelmiszerek rendszeres fogyasztása fontos szerepet játszhat a bevitel biztosításában, különösen a napfényben szegény időszakokban.

Forrás: cleanplates.com

Magazin ajánló: