Ha a talaj állapota engedi, már kora tavasszal elvethetjük magjait, melyek 3-4 C fokon már csírázásnak indulnak. A petrezselyemhez hasonlóan a mag csírázása lassú, akár 2–3 hétig is eltarthat. Az ideális sortávolság 30–40 cm, a vetésmélység 2-3 cm. A paszternák magja gyorsan veszít csírázóképességéből, ezért mindig friss vetőmagot használjunk.
Sorjelölőként szórhatunk a sorba retekmagokat. Egyenletes kelés után a tőtávolságot egyeléssel állítsuk be 8–12 centire, amikor a kis növénykék elérik a 2-4 lombleveles állapotot.
Ideális társnövényei a hagymafélék, a borsó, saláta, retek, és ne kerüljön a szomszédságba a rokonságban lévő ernyősvirágzatúakkal (sárgarépa, petrezselyem, zeller, kapor). Kártevői közül a répalegyek és a levéltetvek okozhatnak gondot.
Együnk több paszternákot!
A paszternák értékes tápanyagforrás, különösen a téli időszakban. Gazdag emésztést segítő élelmi rostokban, jelentős C-vitamin, B-vitamin és folsav tartalma. Az ásványi anyagok közül említésre érdemes kálium, magnézium és foszfortartalmát. Elősegíti a vérnyomás szabályozását és antioxidáns hatású.
A gasztronómi kezdi újra felfedezni a sokoldalúan felhasználható paszternákot: levesek és krémlevesek alapanyaga mellett sütve köretként is elsőrangú vagy pürésítve krumplipüré gazdagítására. Zöldségchips formájában sokkal ízesebb rágcsálnivalót készíthetünk belőle. Gyakran alkalmazzák bébiételekben összetevőként enyhén édeskés íze miatt, amely kicsit a sárgarépára emlékeztet, de annál aromásabb és édesebb, különösen hőkezelés után. A paszternák további előnye, hogy jól tárolható. Hűvös, párás környezetben (0–2 °C) hónapokig eláll, de fagyasztva vagy szárítva még tovább bírja.
Kezdő kertészeknek is bátran ajánljuk vetését!
