Az Agrárközgazdasági Intézet DCF-munkacsoport legfrissebb adatai szerint 2024-benaz egy főre jutó hazai halfogyasztás 6,1 kilogramm volt, ami enyhe növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a mennyiség ugyanakkor jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a globális halfogyasztás évek óta meghaladja a 21 kilogrammot fejenként, míg az Európai Unió átlaga közel 23 kilogramm.
Az elmúlt évtizedben a halfogyasztás kisebb ingadozások mellett viszonylag stabil képet mutatott. A számított adatok alapján 2014-ben az egy főre jutó mennyiség hazánkban 5,6 kilogramm volt, amely 2024-re 6,1 kilogrammra emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal élelmiszermérleg-adatai szerint a húsfogyasztás továbbra is meghatározó a magyar étrendben. 2024-ben a húsfélék egy főre jutó mennyisége 72,9 kilogramm volt, ezen belül a baromfihús 36,6 kilogrammot, a sertéshús pedig 29,9 kilogrammot tett ki. A marha- és borjúhús fogyasztása mindössze 3,3 kilogramm volt fejenként. A hal és haltermékek fogyasztása 2024-ben 6,1 kilogrammra emelkedett a 2023. évi 5,8 kilogrammról, ami 5 százalékos növekedést jelent. Bár ez kedvező tendencia, a hal fogyasztása továbbra is jelentősen elmarad a többi húsféle mennyiségétől.
Érdekes összehasonlítás, hogy a halfogyasztás nagysága közel azonos a rizs egy főre jutó éves mennyiségével, amely 2024-ben 6,2 kilogramm volt. Ez arra utal, hogy bár a halfogyasztás mértéke viszonylag alacsony, a magyar étrendben mégis stabil, bár kisebb szerepet tölt be a fehérjeforrások között.
A fogyasztási trendek alakulását több tényező is befolyásolja. Az élelmiszerárak emelkedése, az infláció, valamint a háztartások jövedelmi helyzete egyaránt hatással van a vásárlói döntésekre. A halhús magasabb árkategóriába tartozik, ezért a fogyasztók sok esetben inkább az olcsóbb húsféléket, elsősorban a baromfit választják. Ugyanakkor a koronavírus-járvány időszakában megfigyelhető volt az egészségtudatosabb táplálkozás iránti erősödő érdeklődés is: sok fogyasztó az ómega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszerek, így a haltermékek irányába fordult. Ez a tendencia is hozzájárult ahhoz, hogy 2022-ben a halfogyasztás átmenetileg magasabb szintet ért el.
A halfogyasztás regionális szinten is eltéréseket mutat. A KSH korábbi háztartási statisztikái szerint nagyobb fogyasztás jellemző az urbanizáltabb és kedvezőbb jövedelmi helyzetű térségekben, valamint azokban a régiókban, ahol a természetes vizek vagy a haltermelő területek közelsége erősebb halas hagyományokat alakított ki. Ezzel szemben a kevésbé vízparti és északi térségekben alacsonyabb a fogyasztás. A különbségek hátterében nemcsak a jövedelmi viszonyok, hanem a halhoz való fizikai és kulturális hozzáférés is szerepet játszik.
