Milyen termékek uralják a piacot?
A hazai halfogyasztás termékcsoportonkénti összetétele arányaiban változatlan a korábbi évekhez képest, hiszen az importált tartósított és konzervkészítmények továbbra is dominálnak, ezt követik a frissen feldolgozott vagy hűtött haltermékek, majd a fagyasztott termékek, ugyanakkor a százalékos részesedésükben kisebb mozgások figyelhetők meg. A friss és hűtött haltermékek iránti kereslet lassú bővülése pedig a minőségi termelésű halak iránti fokozódó érdeklődést tükrözheti.
A rendelkezésre álló haltermékek mennyisége 2024-ben mintegy 58,6 ezer tonnára emelkedett a megelőző évhez képest. A növekedés elsősorban a tartósított és konzervhaltermékek bővüléséből származott. E termékkategória fogyasztása egy év alatt 24 százalékkal emelkedett, ami nagyrészt az import növekedésének köszönhető. Ezzel szemben a fagyasztott haltermékek mennyisége csökkent (-35 százalék), miközben a friss vagy hűtött hal iránti kereslet mérsékelten (+16 százalék) emelkedett.
A ponty iránti kereslet az elmúlt években viszonylag stabil maradt, kisebb ingadozásokkal. Az enyhe mozgásokat elsősorban az árak, a kínálati viszonyok és az ünnepi fogyasztás évenkénti változásai befolyásolják.
Ezzel párhuzamosan a belföldi termelésen belül az intenzív akvakultúrában termelt afrikai harcsa szerepe egyre nagyobb teret nyer, ami összefügghet a fenntartható termelés és az egészségtudatos fogyasztás iránti növekvő igénnyel is. A faj fogyasztása 2024-ben jelentősen nőtt: az egy főre jutó mennyiség 0,55 kilogrammra emelkedett, ami több mint kétszerese az előző évi értéknek. Ez a növekedés arra utal, hogy a fogyasztók egyre nyitottabbak a hazai termelésből származó halfajok iránt.
Importfüggőség és hazai lehetőségek
A magyar halpiac egyik fontos jellemzője az import jelentős szerepe. A teljes halfogyasztás mintegy 70 százaléka importból származik, különösen a feldolgozott termékkategóriák esetében. Ezzel szemben a hazai termelés főként friss halat biztosít a piac számára. A ponty és az afrikai harcsa termelése kulcsszerepet játszik a hazai ellátásban, és hozzájárul az importfüggőség mérsékléséhez is.
A hazai akvakultúra fejlődése és a feldolgozott haltermékek bővülő kínálata lehetőséget teremthet arra, hogy a hal fontosabb szerepet kapjon a magyar étkezésben. A halfogyasztás növelése stratégiai cél a kormányzat, vagy akár a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) számára is. Ennek részeként rendszeresek a szemléletformáló programok, lakossági és gasztronómiai események, amelyek a minőségi hazai termékek népszerűsítését szolgálják. A cél, hogy a hazai feldolgozási és fagyasztási kapacitások bővítésével a haltermékek könnyebben elérhetők legyenek, így folyamatosan növekedhet a fogyasztás, és erősödhet a hal szerepe az egészségtudatos étrendben.
Bojtárné Lukácsik Mónika,
Kiss Gabriella
A tájékoztató anyagot az AKI készítette a MAHOP_Plusz-1.2.1-24-2024-00001 azonosító számú projekt keretein belül, uniós forrásból, hazai társfinanszírozással.
