Alacsony a hazai fogyasztás

A piaci korlátok közül kiemelkedik, hogy az uniós átlag – évi mintegy 1,4 kilogramm/fő – töredékét sem éri el itthon a bárányhúsfogyasztás, és az elmúlt években tovább csökkent. Ennek elsődleges oka, hogy egyes termékkategóriákban a bárányhús ára többszöröse a sertéshúsénak, és ez a különbség a fogyasztók döntő többségét kizárja a rendszeres vásárlók köréből. Emellett kulturális és ismereti tényezők is szerepet játszanak az alacsony fogyasztásban.

Minderre a feldolgozóipar részben termékfejlesztéssel reagál. Pácolt, gyorsan elkészíthető báránytermékekkel igyekszik csökkenteni a fogyasztói bizonytalanságot és közelebb hozni juhhúst a modern életmódhoz. De ezek a fejlesztések önmagukban nem elegendőek a fogyasztás érdemi növeléséhez. Versenyhátrányt jelent a szabályozási környezet is. A juhhús jelenlegi áfa-kulcsa magasabb, mint több más húsféléé, ami tovább növeli az árkülönbséget és rontja a versenyképességet.

Exportlehetőségek

A korlátozott belföldi kereslet miatt az ágazat működésében meghatározó az export. A Kapos Ternero esetében az árbevétel közel fele külföldről származik, elsősorban nyugat-európai országokból. A rituális vágásra épülő termékek – különösen a halal minősítésű bárány – piaca dinamikusan bővül Európában is. A vállalat korábban belépett a japán piacra is, prémium minőségű, kis testtömegű bárányhússal. Bár a szállítási költségek növekedése és járvány­ügyi korlátozások átmenetileg visszavetették ezt az irányt, a piac újranyitása továbbra is stratégiai cél.

Ugyanakkor az elmúlt években ez a növekedés mérséklődött, és már nem indokol jelentős kapacitásbővítést. A fogyasztás alakulását döntően a fizetőképesség határozza meg, míg a kereskedelmi promóciók hatása inkább rövid távú.

A juh- és bárányhús piaci helyzetének erősítéséhez több tényező együttes hatása szükséges. A fogyasztás bővítéséhez hozzájárulhat a tudatos táplálkozási trendek erősödése, a gasztronómiai ismeretterjesztés és a feldolgozottsági szint növelése. A szakma mindemellett kiemelten fontosnak tartja az áfa-kulcs csökkentését.

A bárányhús tehát erős hagyományokkal rendelkezik, miközben a piaci lehetőségei kihasználatlanok. Az ágazat jövője attól függ, hogy a szabályozási, gazdasági és fogyasztói környezet képes lesz-e alkalmazkodni ahhoz, hogy ez az értékes alapanyag ne pusztán szezonális különlegesség legyen, hanem bekerüljön a mindennapi étrendbe.