Az élelmiszerbiztonság fenntartásához új generációs növényfajták termesztésére van szükség – hangsúlyozta Václav Hlaváček, a Cseh Agrárkamara alelnöke egy brnói konferencián. A szakember szerint a klímaváltozás miatt olyan növényekre van szükség, amelyek képesek alkalmazkodni a hosszabb száraz időszakokhoz és a megváltozott csapadékeloszláshoz – írja a polnoinfo.sk.
Hlaváček kiemelte, hogy a modern nemesítési módszerek, köztük a genetikai és genomikai eljárások, kulcsszerepet játszhatnak ebben. Úgy véli, Európában sürgős döntésekre van szükség annak érdekében, hogy ezek a technológiák szélesebb körben alkalmazhatók legyenek.
Fotó: TOSHIO TAMAKI , Pixabay
A szakértő szerint a világ más részein már jelentős tapasztalat áll rendelkezésre. Az Egyesült Államokban például a génmódosított növényeket évtizedek óta használják élelmiszer-termelésre, így hatásaik jól értékelhetők. Az első ilyen növényt, egy paradicsomot, már 1994-ben engedélyezték.
Az elmúlt években megjelentek az úgynevezett új genomikai technikák is, amelyek célja a nem kívánt genetikai változások minimalizálása. Az Európai Parlament ugyan támogatta ezen technológiák enyhébb szabályozását, de a végleges döntések még nem születtek meg.
A cseh mezőgazdasági tárca támogatja az új módszerek alkalmazását. A minisztérium szerint ezek a technológiák hozzájárulhatnak a mezőgazdaság ellenálló képességének, fenntarthatóságának és versenyképességének növeléséhez.
Álláspontjuk szerint az egyszerűbb, hagyományos nemesítéshez hasonló eljárások esetében nem indokolt a túlzott szabályozás.
Hlaváček arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai mezőgazdaság előtt álló kihívások összetettek. A klímaváltozás mellett geopolitikai és gazdasági tényezők – például háborúk és gazdasági válságok – is hatással vannak az ágazatra.
A szakember szerint az Európai Uniónak csökkentenie kell a bürokráciát, és olyan jogi környezetet kell kialakítania, amely lehetővé teszi az innováció gyorsabb bevezetését. Úgy véli, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az önellátás és a gazdasági stabilitás szempontjából is stratégiai jelentőségű.
Az új növényfajták fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a termelés alkalmazkodni tudjon a változó környezeti feltételekhez, valamint a kártevők és betegségek terjedéséhez, amelyek szintén a klímaváltozás hatására módosulnak.
