Van esély arra, hogy ez változzon?
Azon dolgozunk, hogy valóban működő, a mindennapi gyakorlatban is használható megoldásokat adjunk a termelők kezébe. Európában 2030-ig 4 milliárd eurót fordítunk biopeszticidek fejlesztésére, további 10 milliárd eurót pedig olyan precíziós és digitális technológiákra, amelyek kézzelfogható, azonnali segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak. Ugyanakkor kulcskérdés az engedélyezési folyamatok felgyorsítása is. Jelenleg egy biológiai hatóanyag engedélyeztetése az Európai Unióban akár 8–10 évet is igénybe vehet, miközben Dél-Amerikában ez átlagosan két év, Brazíliában pedig bizonyos esetekben akár egy év alatt is lezajlik.
Az EU egyértelműen a biológiai alapú növényvédelem irányába kíván elmozdulni, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kémiai megoldásokra továbbra is szükség van – még ha egyre szűkülő keretek között is. A gazdálkodók számára alapvető fontosságú, hogy biztonságos és hatékony eszközökkel védekezhessenek a károsítók ellen. Ez nemcsak a termelés stabilitását, hanem az élelmiszerbiztonságot és a növekvő világnépesség ellátását is érinti. Nem tartható fenn az a helyzet, hogy folyamatosan vonunk ki technológiai megoldásokat a rendszerből anélkül, hogy azokkal egyenértékű, működő alternatívákat biztosítanánk – különösen úgy, hogy a klímaváltozás következtében a károsítók nyomása is egyre erősödik.
Mely kultúráknál jelent nagy gondot, hogy nem állnak rendelkezésre hatóanyagok?
A hatóanyag-kivonások a legnagyobb problémát azokban az úgynevezett „kiskultúrákban” vagy speciális kultúrákban okozzák, ahol eleve szűkebb volt a rendelkezésre álló növényvédelmi eszköztár. Ez jellemző számos zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve egyes gyógy- és fűszernövényekre, ahol egy-egy kártevő vagy betegség ellen ma már gyakran csak nagyon korlátozott számú hatóanyag használható, vagy adott esetben egyáltalán nincs engedélyezett megoldás. A nagy szántóföldi kultúrák – mint a búza, kukorica vagy napraforgó – esetében általában még léteznek alternatívák, ugyanakkor itt is érzékelhető a hatóanyagok számának csökkenése.
Ez főként a gyomirtásban és egyes gombabetegségek elleni védekezésben kihívás, valamint növeli a rezisztencia kialakulásának kockázatát, mivel kevesebb hatásmechanizmus közül lehet választani. A repce esetében azonban hatalmas a gond. Hatékony csávázószerek és kitűnő állománykezelésre használható szerek is áldozatul estek a kivonásoknak, hét év alatt 330 ezer hektárról nem véletlenül zuhant meredeken 130 ezer hektár környékére a vetésterület.
Hogyan hat ez a termelők magatartására?
Közvetlen hatással van a vetésszerkezetre: a gazdálkodók értelemszerűen olyan kultúrák felé fordulnak, amelyek védelme biztonságosabban megoldható, és kisebb a termelési kockázat. Ennek következtében bizonyos, növényvédelmi szempontból „problémásabb” kultúrák visszaszorulhatnak, míg a jobban kezelhető, stabilabb technológiájú növények aránya nőhet.
Mekkora probléma ma európai, illetve hazai mércével mérve a növényvédőszer-hamisítás?
A növényvédő szerek piacán is egyre nagyobb problémát jelentenek a professzionális bűnözői csoportok. Az online felületeken zajló, hamis termékek kereskedelmének drasztikus növekedése vagy a parallel importtal leplezett illegális behozatal az országok határozottabb fellépését követelik meg, miközben a hamisítók hálózatainak felszámolása terén egyre több a példaértékű hatósági együttműködés. A növekvő keresletre reagálva mind több online platformon jelennek meg illegális és hamis növényvédő szerek.
Ezek az online „gyűjtő oldalak” csak felületet biztosítanak a kereskedők számára, ezért jelenleg csupán minimális a felülvizsgálat a hirdetések tartalmára vonatkozóan. A közeljövőben mindenképpen szükség lesz egy olyan szabályozás kialakítására, amelyben az online kereskedelmi felületeknek biztosítaniuk kell az átláthatóságot, azaz tárolni az eladói adatokat, engedélyeket, és azokat ellenőrzés esetén a hatóságok rendelkezésére bocsátani. Ezzel párhuzamosan a vásárlóknak is egyre éberebbnek kell lenniük és minden esetben ellenőrizni szükséges a kereskedők adatait és az engedélyeket.
Szót kell ejtenünk a párhuzamos importról is, amely révén a hamisított termékek időről-időre felbukkannak. Az EU-n belüli kereskedelem megkönnyítése, akadálymentessé tétele érdekében az 1107/2009/EK rendelet alapján azok a növényvédő szerek, amelyeket egy tagállamban engedélyeztek a nemzeti hatóságok, egy másik tagállamban értékesíthetők további engedélyezés nélkül, és termékazonosság esetén a hatóságnak nincs mérlegelési joga. Bár a hazai szabályozás rögzíti, hogy az importőrnek be kell jelentenie a behozatalt és a növényvédő szer mennyiségéről tájékoztatnia kell a hatóságot legkésőbb a behozatalt követő 15. napon, ez nem feltétlenül biztosítja a termék nyomonkövethetőségét. Tekintettel arra, hogy az ilyen formában, jogszerű keretek mögé bújtatva, leplezetten behozott illegális és hamis termékek mennyisége növekszik, nagyobb ellenőrzési erőforrásra lenne szükség e területen.
Mit tehet a termelő?
Alapvetően fontos, hogy megbízható kereskedőtől vásároljon, mindig az ismert forgalmazóktól és gyártóktól vegye meg a terméket, és kerülje el az ismeretlen kereskedőket vagy online ajánlatokat.
A Nébih oldalán megtalálható hivatalos hatósági adatbázisban megtalálhatók a termék hatóanyagára és egyéb összetevőire vonatkozó információk. Ha pedig úgy gondolja, hogy hamis növényvédő szert kapott, hívja a Nébih Zöld számát.
