Kevés állat is elég lenne
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Extenzív állattartási rendszerek és a természet Európában” című friss elemzése szerint a természetvédelmi szempontból kiemelt élőhelyek fenntartásához nem is lenne szükség nagy állatállományra.
A becslések alapján az Európai Unió kérődzőinek mindössze 10–15 százaléka elegendő lehet ahhoz, hogy a legeltetésre szoruló területeket megfelelően kezeljék.
Ez arra utal, hogy viszonylag korlátozott beavatkozással is jelentős ökológiai eredmények lennének elérhetők.

Fotó: Lubos Houska, Pixabay
A kihívás azonban nem elsősorban a mennyiségben, hanem az eloszlásban rejlik. Az állatállomány gyakran nem ott koncentrálódik, ahol a legeltetésre a legnagyobb szükség lenne. A természetközeli élőhelyek sok esetben periférikus, gazdaságilag kevésbé vonzó térségekben találhatók, ahol a gazdálkodás fenntartása egyre nehezebb.
Különösen Dél-Európában figyelhető meg, hogy a legelő állatok számának csökkenése hozzájárul a gyúlékony növényi biomassza felhalmozódásához, ami növeli az erdőtüzek kockázatát.
A legeltetés visszaállítása így nemcsak természetvédelmi, hanem kockázatkezelési szempontból is kulcsfontosságú eszköz lehet.
Az extenzív állattartás jövője

Az extenzív állattartás jövője nagymértékben azon múlik, hogy sikerül-e gazdaságilag is fenntartható pályára állítani ezeket a rendszereket. Bár termelési hatékonyságuk elmarad az intenzív modellekétől, számos olyan közjavakat biztosítanak, amelyek a piacon közvetlenül nem jelennek meg, hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a táj karakterének fenntartásához, valamint a kulturális örökség továbbéléséhez.
Ezt a szerepet az európai szakpolitikák egyre inkább felismerik, és különböző támogatási eszközökkel igyekeznek ösztönözni a természetbarát gazdálkodási formák fennmaradását.
Az extenzív legeltetés így nem csupán a múlt része, hanem a jövő egyik fontos eszköze is lehet. Megfelelő ösztönzőkkel és tudatos tervezéssel hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa mezőgazdasági tájai egyszerre maradjanak termelékenyek és ökológiailag fenntarthatók.
Konvencionális helyett regeneratív szemlélet – eredmények számokban



