A tanyát körülölelő területek hivatalosan szántóföldek, ugyanakkor az intenzíven legelő állomány jól mutatja, hogy ezek a földek legeltetéssel is hasznosíthatók, mi több – megéri így hasznosítani a területet.

A gazdaság alapjait a szülők fektették le, akik klasszikus konvencionális művelést folytattak. A vetésszerkezet a megszokott növényekre épült: kukoricára, napraforgóra, búzára és árpára, emellett vetőmagbúza-előállítással és hibridkukorica-termesztéssel is foglalkoztak. Bekecs Mátyás 2010-ben, külföldi tapasztalatszerzést követően kapcsolódott be a családi gazdaság működésébe, majd 2016-tól vette át annak irányítását.

Váltás – de miért?

A váltás igénye elsősorban a konvencionális modellből fakadó kiszolgáltatottság és stressz miatt fogalmazódott meg benne. A gazdálkodás erősen függött a bankoktól, az inputanyagoktól, a felvásárlóktól, a támogatási rendszertől, valamint az időjárási körülményektől, miközben a ráhatás lehetősége korlátozott volt. Bár korábban már kísérleteztek takarónövényekkel és minimális talajműveléssel, az áttörést végül egy szemléletváltás hozta meg. Egy meghatározó szakirodalom hatására (Gabe Brown: Porból élet) 2021-ben állt össze számára a teljes, holisztikus kép, amely a regeneratív gazdálkodás irányába terelte.

A gazdaságban alkalmazott modell gazdasági előnyeit konkrét számítások is alátámasztják.

A legeltetéses rendszerben ezek a tételek nagyrészt megszűnnek, miközben a tápanyagok közvetlenül a területen maradnak.

A számítások szerint a rendszer napi szinten mintegy 60 ezer forintos megtakarítást, illetve profitot eredményez hektáronként. Ez különösen akkor válik szembetűnővé, ha összevetjük a hagyományos növénytermesztés költségeivel: a búza hektáronkénti önköltsége akár 300–350 ezer forint is lehet, miközben a jelenlegi piaci árak mellett a nullszaldó eléréséhez is jelentős terméseredmény szükséges. A regeneratív rendszerben ezzel szemben már a vegetációs időszak elején realizálható bevétel.

A gazdaság jelenleg több mint 500 hektáron működik, amelynek mintegy fele szántó, másik része legelő. A cél azonban az, hogy a szántóterületeket is minél nagyobb arányban integrálják a legeltetéses rendszerbe. A legeltetés megszervezése a holisztikus tervezett legeltetés elvei szerint történik: a területeket kisebb egységekre osztva, rotációs rendszerben használják, figyelembe véve a növényzet fejlődését és a regenerációs időszak hosszát, az állomány méretét.

További részletekért nézze meg videónkat a Magyar Mezőgazdaság Youtube csatornáján!