Az afrikai sertéspestis nagy kockázatot jelent a hazai vaddisznóállományra és a házisertés-állományra egyaránt. Mint tudott, hazai megjelenése óta a vírust házisertés-állományban eddig nem mutatták ki, és hogy ez a továbbiakban is így maradjon, ahhoz a vaddisznóállomány – mint a betegség elsőszámú terjesztője – radikális apasztására van szükség. Ezért a főállatorvos által idén januárban elfogadott akcióterv szerint 0,5 egyed/100 hektár állománysűrűséget kell elérnie minden vadászatra jogosultnak.

Az új ASP Akcióterv 2026. január 5-től 2031. február 28-ig terjedő időszakra és az ország teljes területére vonatkozik. Részletezi a diagnosztikai kilövés, a vadászat, a befogás, a takarmányozás, valamint a kerítéssel történő védekezés témakörét.

Hosszú távú cselekvési tervet kell készíteni

A zárt tartásban lévő vaddisznókon felüli, úgynevezett szabad területi vaddisznóállomány esetében a legfeljebb 0,5 vaddisznó/100 hektár állománysűrűség elérése és fenntartása a cél. Azoknak a vadászatra jogosultaknak, akik 2025. február 28-ig elérték és 2026. február 28-ig meg is tartották ezt a szintet, hosszú távú cselekvési tervet kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel tartják fent ezt az állománysűrűséget.

A leadási határidő április 30. volt; a terveket a vármegyei főállatorvos bírálja el, míg az ASP Tanácsadó Hálózat az Országos Járványvédelmi Központ iránymutatásával kidolgozza azon vadászatra jogosultakkal az intézkedések terveit, amelyek területén nem sikerül elérni 2027. február 28-ig a kívánt állománysűrűséget. Az intézkedések tartalmazni fogják a vadászatra jogosultak felelősségre vonásának, valamint a vaddisznóállomány gyérítésére vonatkozó külső segítség igénybevételének szabályait.

Az ASP mentesítési terv szerint a vaddisznósűrűség alapján pontosan kiszámított diagnosztikai kilövéseket csak az végezheti, akit az arra vonatkozó határozatban aktív közreműködésre köteleztek. A diagnosztikai kilövésre kötelezettet a kilövés elvégzéséért állami kártalanítás jár.

Csak egyéni vagy csoportos diagnosztikai kilövés lehetséges

A fertőzött és azon belül a szigorúan korlátozott területen a vaddisznó vadászata tilos, tehát csak egyéni vagy csoportos diagnosztikai kilövés lehetséges. Ugyanakkor a magas és közepes kockázatú területeken engedélyezett a vaddisznó vadászata.

A magas és a közepes kockázatú területeken a diagnosztikai kilövés teljesítésével az állományszabályozás megvalósul, így az éves vadgazdálkodási terv állományszabályozásra vonatkozó részének tervszámait vaddisznó esetében nem kell meghatározni. A diagnosztikai kilövést elrendelő határozatban előírt irányszám felett kilőtt vaddisznók is elszámolhatók diagnosztikai kilövésként, illetve a magas kockázatú és közepes kockázatú területeken a vadászat során kilőtt vaddisznók is beleszámítanak a teljesítésbe.

A diagnosztikai kilövés minimális száma az átlagos vaddisznó kilövési darabszám:

• – 110 százaléka, ha a vadgazdálkodási egység adott évi vaddisznósűrűsége 0 és 0,5 vaddisznó/100 hektár között van;
• – 120 százaléka, ha a vadgazdálkodási egység adott évi vaddisznósűrűsége 0,5 és 1 vaddisznó/100 hektár között van;
• – 130 százaléka, ha a vadgazdálkodási egység adott évi vaddisznósűrűsége 1 és 2 vaddisznó/100 hektár között van;
• – 140 százaléka, ha a vadgazdálkodási egység adott évi vaddisznósűrűsége 2 és 3 vaddisznó/100 hektár között van;
• – 150 százaléka, ha a vadgazdálkodási egység adott évi vaddisznósűrűsége 3 vaddisznó/100 hektár között van.

A lelövési tervek végrehajtásának ellenőrzése évente, a megelőző vadászati év eredményeit tartalmazó vadállomány hasznosítási jelentések alapján történik, melyeket a vadgazdálkodási egységeknek kötelezően el kell készíteniük. Az állományhasznosítási jelentés a lelövések (és befogások) számát kan, koca, süldő, malac bontásban tartalmazzák, ezáltal lehetőség van/lenne a terv és a tények összehasonlítására, valamint a tervek végrehajtásának mennyiségi (az állományból kivett létszám) és minőségi (a teríték összetétele) értékelésére.

Nem lassú csökkenés: hirtelen összeomlás, lokális kipusztulás

Akkor lehet állománycsökkenésre számítani, ha a kilövések aránya tartósan és/vagy jelentősen meghaladja a 160 százalékos értéket. Minél nagyobb ehhez az értékhez képest a kilövési arány, annál nagyobb és gyorsabb csökkenés várható. Ha a kilövési ráta tartósan 200 százalék felett van, akkor nem lassú csökkenés, hanem hirtelen összeomlás, esetleg lokális kipusztulás következhet be.

Ehhez képest 2024-ben a kilövési arány 493,5 százalék volt Nógrád vármegyében, mégsem pusztult ki onnan a vaddisznó. Mi lehet ennek az oka? A legvalószínűbb, hogy az állomány ténylegesen jóval nagyobb, mint a jelentett becsült létszám, és az eltérés jelenti azt a többletet, ami a magas elejtési arányt eredményezi.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a magas kilövési arányok fenntartása nem ér véget az akciótervben meghatározott célérték elérésével, mert abban az esetben a vírus egy újabb fertőzési hullámot indíthat el, hanem szükség van az állomány kompromisszumok nélküli, hosszú távú alacsony szinten tartására.