A szántóföldeken is küzdenek
A fagy és az aszály kettős szorítása a szántóföldi kultúrákat sem kímélte. Gergácz Zoltán, a Gyermelyi Zrt. termelésirányítója szerint a vetőmagborsó fejlődése a hideghatástól megtorpant, a korai virágzású repcefajták pedig virágelrúgással reagáltak a szélsőséges időjárásra. Bár a szakember szerint az utóbbi kultúránál a 10-15 százalékos terméskiesés egyelőre csak becslés – hiszen az oldalhajtások fejlődése még kompenzálhat -, a valódi problémát a fagyot követő tartós szárazság okozza.
A kalászosoknál inkább az aszály miatti stresszhatás súlyos bokrosodási zavarokat idézett elő: a kevés szár és kalász miatt az állomány ritka maradt, helyenként még a talaj is kilátszik.
Gyermely környékén az idei 100,3 milliméteres csapadékösszeg alig éri el a 30 éves átlag felét, ami a technológiai fegyelmet is próbára teszi.
Bár a fejtrágyázást már két alkalommal is elvégezték, a nedvesség hiánya miatt a hatóanyagok hasznosulása erősen korlátozott. A szélsőségeket jól jelzi, hogy az árpa állománya – a csapadékosabb régiókkal ellentétben – a vízhiány miatt túl korán kényszerült átállni a vegetatív fázisból a generatívba, így már szórványosan kalászol.
Bár a kukorica már „megpattant” és csírázásnak indult, a sikeres keléshez most már elengedhetetlen lenne egy kiadós eső. Gergácz Zoltán szerint a jelenlegi helyzet is igazolja a regeneratív mezőgazdaságra való átállás szükségességét.
Ez a szemléletváltás azonban nemcsak technológiai, hanem emberi kihívás is: a szakember szerint már a gépkezelők is látják a bajt, de a valódi áttöréshez a tulajdonosi szemléletnek is alkalmazkodnia kell a megváltozott éghajlati realitáshoz.
Becslés alatt a kár mértéke a kertészeti kultúrákban
A mostani tavaszi fagyok eltérő módon érintették az egyes kultúrákat és régiókat: míg a zöldség- és szántóföldi ágazatban inkább csak átmeneti sokkról, addig bizonyos gyümölcsösökben – például Szabolcsban – totális megsemmisülésről beszélhetünk. A gazdák beszámolói alapján az idei fagyhelyzet rendkívül heterogén képet mutat. Míg a fagyzugokban fekvő gyümölcsösök nagy része jelentős kárt szenvedett, a szántóföldi gabona- és zöldségkultúrák, valamint a későbbi virágzású gyümölcsfajták valamivel ellenállóbbnak bizonyultak.
A zöldségágazatban Kiss Péter jászfényszarui gazdálkodó szerint a szabadföldi retket a fóliás takarás hatékonyan megvédte. Hasonlóan bizakodó Máté Gábor, a Formula GP termelésirányítója is, aki elmondta, hogy bár az 500 hektáros zöldborsóállományuk hajtásvégei a hidegtől „megcsípődtek” és besárgultak, a növény szívóssága miatt várhatóan kinövi a hidegsokkot. Ugyanez a regenerálódási hajlam jellemző a kalászos gabonatábláikra is, amelyek szintén túlélték a kritikus hajnalokat.
Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében valóságos tragédiát okozott a lehűlés. Egy viszonylag enyhe, -3 Celsius-fokos éjszakát követően egy brutális, -7 fokos fagy érkezett, amely mintha „leforrázta” volna a 150 hektáros dióültetvényt. Rádi László kertészeti vezető szerint a diótermés szinte teljes egészében odaveszett, a rügyek csak most, két héttel a sokk után kezdenek újra hajtani, ekkor válik láthatóvá, hogy a fák egyáltalán életben maradtak-e.
