Ennek vizsgálatára a kutatók – élükön Fabian Leendertz vadállatorvossal, aki a Helmholtz One Health Intézetet vezeti – több száz mintát vettek s bozóthúspiacokon árult húsokból és belsőségekből a Kongói Demokratikus Köztársaság olyan területein, ahol az majomhimlő gyakran átterjed az emberekre. A tudósokat meglepetés érte: a rágcsálókból és főemlősökből származó minták mind negatívak voltak, viszont két bóbitás antilop esetében kimutatták a himlővírus-fertőzés jeleit.
A felfedezés arra késztette a kutatókat, hogy Nyugat-Afrikában, a Taï Nemzeti Park területén gyűjtött bóbitás antilop-tetemekből származó mintákat is megvizsgáljanak, ahol évtizedek óta figyelnek csimpánzokat és gyűjtenek mintákat. Egy 2023 májusában talált elhullott bóbitás antilop mintája pozitív lett MPXV-re.
Nem világos, hogy csak terjesztik, vagy gazdái a vírusnak
Az, hogy a kutatók Közép- és Nyugat-Afrikában is találtak vírust bóbitás antilopokban, arra utal, hogy az majomhimlő-fertőzés nem ritka ebben a fajban – mondta Martine Peeters virológus, a francia Fenntartható Fejlődés Kutatóintézet munkatársa. „Sajnos ez növeli az átterjedés kockázatát, mivel ezeket az állatokat gyakran vadásszák” – mondja. Ez magyarázatot adhat a sok emberi fertőzésre is. Bár a mintaszám kicsi és a genomikai adatok hiányosak, így nem biztos, hogy az antilopokban marad fent a vírus. Az azonban fontos adalék, hogy a terjesztésben fontos szerepük lehet.
A bóbitás antilopokat növényevőnek tartják, de megfigyelték, hogy tetemeket is fogyasztanak. Annak kiderítésére, hogy így fertőződnek-e meg, a kutatók a Taï Nemzeti Parkban gyűjtött ürülékmintákat is elemezték. Ezek közel egyötöde más emlősfajok DNS-ét tartalmazta, például korábban majomhimlő-fertőzött fajokét.
Fotó: Thai Lanah, Wikimedia Commons
Még ha bizonyítást is nyer, hogy a bóbitás antilopok szerepet játszanak az majomhimlő terjesztésében, a megoldás nem feltétlenül az, hogy teljesen megtiltsák a fogyasztásukat – mondta Yap Boum epidemiológus, az Africa Centres for Disease Control and Prevention munkatársa.
