Lisztkukac, gyászbogár
Különböző bogarak lárvái viszonylag könnyen tenyészthetőek és kiváló kiegészítő táplálékok lehetnek kedvenceink számára. A lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvái (más néven; lisztkukacok) akár tiszta búzakorpában is tenyészthetőek, de a gyorsabb növekedés eléréséhez érdemes búzalisztből, zabpehelyből, szójalisztből és sörélesztőből álló keveréket készíteni nekik. A nedvességet vékonyra vágott almával, répával vagy krumplihéjjal garantálhatjuk nekik. A perui gyászbogár (Zophobas morio) lárváinak tenyésztése 27-29 ºC-ot és az irodalmak alapján tőzeg-fakéreg aljzatot igényel (bár a tapasztalataink szerint valamennyire a lisztkukacok számára készített keverékben is szépen növekednek).

Fotó: Jon Glittenberg, Wikimedia commons
Viaszmolyok és a muslicák
A viaszmolyok (Galleria melonella, Achorea grisella) lárvái és kifejlett lepkéi egyaránt kiváló eleségek lehetnek, elsősorban a kisebb terráriumi állatok számára. Magas (19%-os) zsírtartalmuk miatt azonban könnyen elhízást okozhatnak, így csak csemegeként adhatók. Tenyésztésükhöz mézből, glicerinből, sörélesztőből és korpából álló mesterséges tápkeveréket kell gyúrni. A muslicák (Drosophila sp.), melyeknek ma már léteznek röpképtelen változatai is, a legkisebb terráriumi állatok alapvető táplálékai. Ezeket 1-2 literes üvegekben, 20-26 ºC-on érdemes tartani. Táptalajuk lehet egyszerű túlérett banán, de ha nagyobb mennyiségben szeretnénk előállítani, akkor kapható kész keverék is, vagy készíthetünk zabpelyhet, sörélesztőt és esetleg gyümölcsöt tartalmazó pépet is.
Általános higiénia és feletetési szabályok
A rovartartás során a higiénia döntő fontosságú és szerepű. A túlzott páratartalom, a rossz szellőzés vagy a bent hagyott táplálékmaradékok a legtöbb tenyészetben az atkák, a penészgombák vagy a veszélyes baktériumok elszaporodásához vezetnek, ami a teljes tenyészetre negatív hatással lehet.
Végül pedig fontos megjegyezni, hogy a rovarokat a feletetés előtt vitamin- és ásványianyag-porba kell forgatni („beporozni”), mivel például a rovarevő gyíkok nagyon érzékenyek a kalcium- és vitaminhiányra. Az elkészített rovarokból mindig csak annyit tegyünk a terráriumba, amennyit az állatok azonnal elfogyasztanak, hogy elkerüljük az eleségállatok tisztálkodását és a vitaminpor lepergését. De a legegyszerűbb, ha csipeszről adagoljuk az állat számára a táplálékot.
Szerző: Molnár Balázs





