A történeti erdőgazdálkodás úgy értendő, hogy az erdészet egyszerre több idősíkon dolgozik: a fiatalosoknál években, a nevelésnél évtizedekben, a táj egészének formálásában pedig emberöltőkben. A mai állománykép ezért egyben múltbeli döntések lenyomata is.

Fotó: A Mi Erdőnk/NYÍRERDŐ Zrt.
Minden erdészet életében vannak olyan események, amelyek újrarendezik a prioritásokat. A Hajdúhadházi Erdészetnél az egyik legjelentősebb a Tiszacsegei Erdészettel történő összevonása volt 2004-ben. Majd 2010. június 14-én orkán-erejű vihar okozott tetemes erdőkárt, és hosszú évekre kiható helyreállítási feladatokat hagyott maga után.
Bár gazdálkodó szomszédjaink kezdetben idegenkedtek, mára bizonyossá vált, hogy a sok száz hektáros szántókat színesítő erdősítések nemcsak a szemet gyönyörködtetik, de jelentős szerepük van az élőhely gazdagításában is. A szétszórtság miatt a tevékenységünket kezdetben hat, majd később hét erdészkerületre és egy csemetekertre tagolva végezzük” – avat be a részletekbe az igazgató.
A folyamatosan végzett erdőfelújítás alappillére a stabil szaporítóanyag-gazdálkodás. A Hajdúhadházi Erdészet csemetekertje a saját és társerdészeti igények kielégítése mellett a külső piac felé is nyitott. Nagy mennyiségben nevelnek kocsányostölgy-, akác- és hazainyár-csemetét, valamint a szaporítóanyag begyűjtés/beszerzés sikerétől függően szinte minden honos elegy- és cserjefajt termesztenek. A kert területének mintegy 80 százaléka folyamatosan öntözhető, ami aszályos időszakokban kulcskérdés. Időjárástól is függően hozzávetőleg 3 millió csemete megtermelése lehetséges a kertben. Az idén komolyabb beruházással járó fejlesztést terveznek, ami leginkább a csemetekerti infrastruktúrát érinti.

Fotó: A Mi Erdőnk/NYÍRERDŐ Zrt.
Termőhelyre szabott döntések
A felújítási munka itt szó szerint termőhelyfüggő: homokosabb és kötöttebb, jobb vízgazdálkodású területeken egyaránt dolgoznak. Az ártéri részeken – különösen természetvédelmi oltalom alatt – a felújításokat a termőhely mellett a természetvédelmi előírások is szigorúan alakítják. Nem védett területeken a nemesnyár-állományokat véghasználat után jellemzően újra nemesnyárral újítják fel, intenzívebb ápolással.

Fotó: A Mi Erdőnk/NYÍRERDŐ Zrt.



