0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 9.

Hajdúhadház erdei: mozaikból épített rend

A Hajdúság peremén az erdőnek különösen nagy a jelentősége. Nem hegyvidéki rengeteg, hanem olyan táj, ahol az erdő egyszerre védelem, megélhetés és felüdülés.

A történeti erdőgazdálkodás úgy értendő, hogy az erdészet egyszerre több idősíkon dolgozik: a fiatalosoknál években, a nevelésnél évtizedekben, a táj egészének formálásában pedig emberöltőkben. A mai állománykép ezért egyben múltbeli döntések lenyomata is.

A csemetekert területének mintegy 80 százaléka folyamatosan öntözhető, ami aszályban nagy érték
A csemetekert területének mintegy 80 százaléka folyamatosan öntözhető, ami aszályban nagy érték
Fotó: A Mi Erdőnk/NYÍRERDŐ Zrt.

Minden erdészet életében vannak olyan események, amelyek újrarendezik a prioritásokat. A Hajdúhadházi Erdészetnél az egyik legjelentősebb a Tiszacsegei Erdészettel történő összevonása volt 2004-ben. Majd 2010. június 14-én orkán-erejű vihar okozott tetemes erdőkárt, és hosszú évekre kiható helyreállítási feladatokat hagyott maga után.

„A 2011 és 2020 közötti időszakban több ütemben kaptunk vagyonkezelésbe állami területeket. A mintegy 370 hektár zömén erdőtelepítést végeztünk, részben saját erőből, részben támogatott forrásból.

Bár gazdálkodó szomszédjaink kezdetben idegenkedtek, mára bizonyossá vált, hogy a sok száz hektáros szántókat színesítő erdősítések nemcsak a szemet gyönyörködtetik, de jelentős szerepük van az élőhely gazdagításában is. A szétszórtság miatt a tevékenységünket kezdetben hat, majd később hét erdészkerületre és egy csemetekertre tagolva végezzük” – avat be a részletekbe az igazgató.

A folyamatosan végzett erdőfelújítás alappillére a stabil szaporítóanyag-gazdálkodás. A Hajdúhadházi Erdészet csemetekertje a saját és társerdészeti igények kielégítése mellett a külső piac felé is nyitott. Nagy mennyiségben nevelnek kocsányostölgy-, akác- és hazainyár-csemetét, valamint a szaporítóanyag begyűjtés/beszerzés sikerétől függően szinte minden honos elegy- és cserjefajt termesztenek. A kert területének mintegy 80 százaléka folyamatosan öntözhető, ami aszályos időszakokban kulcskérdés. Időjárástól is függően hozzávetőleg 3 millió csemete megtermelése lehetséges a kertben. Az idén komolyabb beruházással járó fejlesztést terveznek, ami leginkább a csemetekerti infrastruktúrát érinti.

A Tisza árterében a felújításokat a termőhely mellett a természetvédelmi előírások is szigorúan alakítják
A Tisza árterében a felújításokat a termőhely mellett a természetvédelmi előírások is szigorúan alakítják
Fotó: A Mi Erdőnk/NYÍRERDŐ Zrt.

Termőhelyre szabott döntések

A felújítási munka itt szó szerint termőhelyfüggő: homokosabb és kötöttebb, jobb vízgazdálkodású területeken egyaránt dolgoznak. Az ártéri részeken – különösen természetvédelmi oltalom alatt – a felújításokat a termőhely mellett a természetvédelmi előírások is szigorúan alakítják. Nem védett területeken a nemesnyár-állományokat véghasználat után jellemzően újra nemesnyárral újítják fel, intenzívebb ápolással.

A homoki területek két jellegzetes feladata az akácosok sarjról történő felújítása, illetve a homoki tölgyesek stabil, elegyes állománnyá nevelése, okszerűen tervezett ápolással, aminek már szerves részét képezi az inváziós fajok irtása is.
Szegedi diákok tanulmányúton az erdészetnél
Fotó: A Mi Erdőnk/NYÍRERDŐ Zrt.
Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: