Telepítsük bátran a kertekbe
A húsos somot bátran telepíthetjük hazai kertjeinkben, parkjainkban. Hosszú életű, lassan növő, szép szoliter lehet, de nagyobb csoportban, vagy akár terebélyesebb, nyíratlan vagy nyírott sövénynek is telepíthetjük, igen jól tűri a metszést.
A laza, meszes és meleg talajokat, a napos, déli, lejtős területű fekvést különösen kedveli. Nagyon jó várostűrő, elég jól elviseli a szárazságot is, bár a levelei olyankor kissé lankadtabbak. Igen szép a növény lombkoronája ősszel, a levelek vöröses, lilásvöröses vagy sárgás színárnyalatokban pompáznak.

A szaporítását legegyszerűbben magvetéssel végezhetjük. Az őszre megérő termésekből vizes áztatás után könnyen kimoshatjuk a magokat, majd azonnal elvethetjük. De célszerű nyirkos homok közé keverve, rétegezve tárolni a tavaszi vetésig, így javíthatjuk a csírázási eredményt.
A húsos som magja ugyanis elfekvésre hajlamos, ami azt jelenti, hogy a vetést követően gyakran nem kel ki, esetleg még egy évet kellene várni a csírázásig. A rétegzett magokat a következő év őszén vagy a rákövetkező év tavaszán a szabadba vagy cserépbe, ládába vethetjük el közel 2-3 cm mélyre. Legyünk türelmesek, a magoncok kelése esetleg elhúzódó lehet, illetve viszonylag lassú, gyenge növekedésűek.
A som és a trójai faló
Már az ókorban is tisztelték, és a görögök Zeusz apjának, Kronosznak szentelték. A hadjáratokhoz fájából pompás dárdákat, lándzsákat készítettek, leírások szerint a trójai falovat is somból építhették.
A rómaiak is szent növényként tisztelték a somot, latin nevén cornust, mert úgy tartották, hogy az első sombokor Róma alapítójának, Romulusnak a földbe szúrt lándzsájából nőtt ki. A rómaiak is alkalmazták fegyverek, íjak, szerszámnyelek, kerékküllők készítéséhez.

Gazdag fajtaválaszték
Az alapfajon kívül a Cornus mas több kertészeti fajtájával is találkozhatunk a zöldfelületeken, a Budai Arborétumban is díszlik néhányuk.
- Az ’Aurea’ fajta aranysárgán hajt ki, az alapfajnál gyengébb növekedésű.
- Sárgás színű, kissé muskotályos ízű terméseket érlel a ’Flava’ fajta.
- Különleges, körte formájú terméseivel díszlik az ’Őszi Tűz’. Viszonylag nagy, húsos termései nagyon szépek és ízletesek, a fajta nemesítője dr. Schmidt Gábor.
- A ’Császlóensis’ tájfajta eredete a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Császló községhez kötődik, ugyancsak közkedvelt, ízletes termésű, nagyon szép növény.
- Legújabb magyar fajtája a ’Medál’, mely Barabits Elemér szelekciója, igen mutatós, fiatalon karcsú termetű cserje, leveleinek felszíne érdekesen ráncos, különleges levélalakja medálhoz hasonló.
- A ’Variegata’ fajta levelei fehértarkák.
- A ’Joliko’ fajtát kifejezetten a gyümölcseiért termesztik is, melyek akár 3 cm hosszúak is lehetnek, s igen magas a C-vitamin- és cukortartalmuk.



