Változnak a szokások
A kerekasztal-beszélgetésen Csitkovics Tibor (Agrofeed Kft.), Fehérvári Gábor (Pannonia Bio Zrt.), Dr. Gregosits Balázs (Vitafort Zrt.), Reng Zoltán (Hungrana Kft.) Potori Norbert vezetésével osztották meg tapasztalataikat.
Reng Zoltán szerint a hazai kukoricatermesztés kritikus ponthoz érkezett. Magyarország jelenlegi vetésterülete 650–675 ezer hektár körül mozog, miközben az ipari felhasználás önmagában 2,8 millió tonnás igényt jelent. Ahhoz, hogy az ország importparitásban maradjon, legalább egymillió tonna exportálható többletre lenne szükség.
Fehérvári Gábor úgy fogalmazott: Magyarországon egyre nehezebb nyereségesen kukoricát termelni, miközben a termesztési övezet fokozatosan észak felé tolódik. A feldolgozóiparnak ezért a hatékonyságnövelő beruházásokra kell koncentrálnia.
A bioetanolban nagy potenciál van
A bioetanol jövője szintén központi téma volt. A szakértők szerint az EU strukturálisan importra szorul, ugyanakkor stratégiai érdek lenne, hogy az etanol helyi alapanyagból készüljön. Reng Zoltán hangsúlyozta: a bioetanol nemcsak energiafüggetlenségi kérdés, hanem környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb, hiszen előállítása jóval kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a fosszilis üzemanyagoké. A jövőben azonban egyre nagyobb szerepet kap majd a termelés teljes karbonlábnyomának nyomon követése, amely komoly adminisztratív terheket róhat a gazdákra. Ennek kivitelezhetőségét egyelőre homály fedi.
A takarmányozás területén Dr. Gregosits Balázs kiemelte: a fogyasztói szokások változása miatt jobb minőségű alapanyagokra van szükség. Az elmúlt években a takarmányok kukoricatartalma mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben nőtt az alternatív fehérjeforrások szerepe. A szakemberek szerint az állattenyésztés versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen a genetikai fejlesztés, az automatizálás és a takarmányhasznosítás további javítása.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az európai agráriumot nem lehet korlátlan adminisztratív terhekkel sújtani, miközben az importtermékekre sokszor nem vonatkoznak ugyanazok a szigorú szabályok. Többen hangsúlyozták: az Európai Uniónak stratégiai ágazatként kell kezelnie az agráriumot és az élelmiszeripart, különösen az állattenyésztést.
A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a jövő agrárpolitikájában a teljes termékpályában való gondolkodásnak kell előtérbe kerülnie – a termeléstől egészen a feldolgozásig és a fogyasztóig.
