Importnyomás hatósági segédlettel
Az árrésstop rövid távon látványosan visszafogta az élelmiszer-inflációt, ugyanakkor súlyos mellékhatásokat okozott. A kiskereskedők ott, ahol lehetett, leszorították a beszerzési árakat, illetve olcsóbb importtermékekkel próbálták kompenzálni veszteségeiket. Ez különösen az árrésstopos kategóriákban vált látványossá: tejtermékeknél, húsipari termékeknél és alapvető élelmiszereknél időről időre rendkívül alacsony árú importtermékek jelentek meg a polcokon. A folyamat tovább erősítette az importnyomást, miközben a hazai gyártók tárgyalási pozíciója romlott.
Az intézkedések másik súlyos következménye az volt, hogy a beszállítói árstratégiák gyakorlatilag átláthatóvá váltak a kereskedelmi partnerek számára. Ez évek alatt kialakított üzleti modelleket és partneri egyensúlyokat borított fel. Emellett a minőségromlási folyamatok is erősödtek: egyre több gyengébb minőségű termék jelent meg a piacon.
Ez nemcsak a magyar márkaépítést nehezíti, hanem hosszabb távon a nemzetközi versenyképességet is rontja.
Az ágazat versenyképességét ráadásul számos, az uniós átlagnál magasabb teher nehezíti. Az energiaárak, az EPR-rendszer, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, az innovációs járulék vagy éppen a népegészségügyi termékadó mind olyan többletköltségeket jelentenek, amelyek jelentősen csökkentik a magyar élelmiszeripar jövedelemtermelő képességét. Most pedig itt az erős forint, aminek hatásaként az olcsóbbá váló importtermékek tovább erősítik a nyomást a magyar polcokon, miközben az exportáló vállalatok jövedelmezősége is romlik.
Áfacsökkentés: de mi az egészséges élelmiszer?
Az új kormány számára több területen is elkerülhetetlen lesz a beavatkozás. Újra kell gondolni az ágazatot terhelő díjrendszereket, mérsékelni kell az energia- és közműköltségeket, valamint ki kell vezetni a piaci árképzést torzító beavatkozásokat. Ugyanilyen fontos lenne a költségvetés teherbíróképességének figyelembevételével az élelmiszerek áfájának csökkentése is.
A választási programban szó is volt az „egészséges” élelmiszerek áfájának csökkentéséről, ami ugyanakkor magában hordozza azt a problémát, hogy az egészséges élelmiszer fogalma erősen vitatott. Az élelmiszeripar álláspontja szerint, a legálisan kapható élelmiszerek mindegyike egészséges a megfelelő életmód mellett. Ennek értelmében
A következő évek kihívásai tovább növelik a bizonytalanságot. Az éghajlatváltozás miatt egyre kiszámíthatatlanabbá válik az alapanyagellátás, miközben a nemzetközi kereskedelem átalakulása, a vámháborúk és az állategészségügyi járványok is komoly veszélyt jelentenek. Emellett erősödnek a fenntarthatósági és egészségügyi elvárások, ami újabb alkalmazkodási kényszert jelent az ágazat számára.
Az elnök szerint a megfelelő válaszok megtalálása a piaci szereplők közös felelőssége, ugyanakkor az állami intézményrendszer aktív együttműködése nélkül aligha lehet sikeres az ágazat. A mezőgazdasági termelők, a feldolgozók, a kereskedők és a döntéshozók közötti valódi szakmai párbeszéd nélkül nem találhatók fenntartható megoldások.
