Az elmúlt 7-8 év folyamatos kísérletezése és finomítása során a Dörögdi Mező Kft.-nél egy stabil, jól reprodukálható aprómagvas termesztési technológia alakult ki. Az őszi alapművelést követően, tavasszal a legfontosabb célként a talajnedvesség megőrzésére fókuszáltak. Kora tavasszal simítós hengerrel húzzák le a földeket, majd kombinátorral készítenek finom magágyat. A vetést igyekeznek minél előbb, március közepe környékén elvégezni, szigorúan tartva a fajtaspecifikus sor- és tőtávolságokat. A vetést követő tömörítés (hengerezés) elengedhetetlen a robbanásszerű és egyenletes keléshez.
A len tápanyagigényével kapcsolatos szakirodalmi adatok rendkívül heterogének, ezért a cég a szigorú talajvizsgálatokra alapozott stratégiát követi. A parcellás vizsgálatok kimutatták, hogy az alaptrágyázásnak lényegesen nagyobb a pozitív hatása, mint a tenyészidőszakban kijuttatott fejtrágyának. A len kifejezetten meghálálja a szervestrágyát: a gazdaság a nagy állatállomány révén évente mintegy 4000 tonnát tud ebből kijuttatni (ez évente 70-80 hektár felületet érint), ami a len esetében mérhető hozamnövekedést eredményezett.
A kártevők (például rovarok, bolhák) ellen a gazdaság területein eddig nem volt szükség inszekticides beavatkozásra, így a növényvédelmi költségek alacsonyan tarthatók. Állományszárításra a nyolc év alatt szinte soha nem volt szükség, bár extrém gyomosodás esetén az engedélyezett készítmények technológiailag elérhetők.
Az aratást közvetlenül az őszi búza után végzik. A közhiedelemmel ellentétben, miszerint a lent a rostos szára miatt nehéz aratni, megfelelő szervizháttérrel és éles kaszákkal teljesen problémamentes. A betakarítás feltétele a szárazabb talajállapot, hogy a kombájn ne húzza ki gyökerestül a növényt. Aratás után a magot a határban vagy síktárolón kiterítve néhány napig szellőztetik, majd roppantva/törve tárolják a takarmánykeverő üzemben közvetlen felhasználásig.
Megtérülő hozamok és elővetemény-hatás
A termesztés kezdeti szakaszában (2019) a homokos bázisterületen mindössze 1 tonna/hektár körüli hozamot értek el. Ahogy a technológia finomodott, és a len átkerült a jobb (de még mindig marginális) dörögdi szántókra, a termésátlagok emelkedni kezdtek: a 2023-as években már stabilan 2 tonna/hektár feletti üzemi eredményeket realizáltak. A 2022-es és 2025-ös aszályos évjáratok ugyan megviselték az állományokat (helyenként 1,2 tonna/hektárra csökkentve a hozamot), de a len még így is megbízhatóbb alternatívának bizonyult a teljesen kisülő tavaszi kalászosoknál.
Az egyik legérdekesebb szakmai megfigyelés a len utónövényekre gyakorolt specifikus hatása volt, amelyet a szomszédos kontrolltáblák adatai alapján mutattak be. Amikor a lent tavaszi vetésű kultúra (pl. tavaszi zab) követte, a zab termésátlaga drasztikusan elmaradt a céges átlagtól (pl. 1,8 tonna/hektár a normál 3,12 tonna/hektárral szemben). Ez a negatív hatás a napraforgónál is megfigyelhető volt. Ezzel szemben, ha a len betakarítása után őszi kalászos kultúra (őszi árpa, őszi búza vagy tritikále) került a földbe, az utónövény terméshozama minden esetben szignifikáns pluszt mutatott a szomszédos, nem len előveteményű táblákhoz képest. Ennek pontos mikrobiológiai vagy talajfizikai okait még nem vizsgálták, de az üzemi adatokban a jelenség évről évre stabilan megismétlődött.
