0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 7.

Olajlen újra stratégiai szerepben?

A Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Vitafort Kft. összefogásával megrendezett II. Vitafort–GK LenNap szakmai rendezvény fókuszában a len modern mezőgazdasági lehetőségeinek feltárása állt. Fontos szerepben az olajlen!

Versenyképes a len?

A 2025-ös év tényleges üzemi önköltség-számításai alapján a gazdaság összehasonlította a tavaszi olajlen és az őszi búza jövedelmezőségét. A len technológiai önköltsége (alacsonyabb műtrágya- és növényvédőszer-igénye miatt) mintegy 200 ezer forint/hektár szinten mozgott, míg az őszi búza előállítása megközelítette a 240-260 ezer forint/hektár költséget. Egy gyengébb, aszályos évben realizált 1,2 tonna/hektáros lentermés a 250 ezer forint/tonna felvásárlási ár mellett 110 ezer forint/hektár nettó eredményt hozott, ami elmaradt a búza 160 ezer forint/hektáros profitjától (ahol a hozam elérte a 6,5 tonna/haektárt).

A gazdaság számításai szerint egy normális, 2 tonna/hektár átlagot hozó évben a len bruttó árbevétele 500 ezer forint/hektár, ami a fix 200 ezer forintos önköltség mellett 300 ezer forint/hektár tiszta profitot jelent.

Ez a jövedelmezőségi szint – a lényegesen kisebb tőke- és inputanyag-befektetés mellett – messze felülmúlja a kalászosok és a kockázatos kukorica jövedelmi viszonyait a kedvezőtlen Balaton-felvidéki területeken.

Az őszi vetésű olajlen habitusa teljesen eltér a tavaszi vetésű társaitól. A szakemberek magasabb terméshozamot várnak a bokrosabb növényekről

A 2026-os taliándörögdi kísérlet célja az olajlen tavaszi vetésű és áttelelő állományainak összehasonlítása volt, amit a növényvédelmi tapasztalatok mellett a klímaváltozás és a tavaszi aszályok kényszerítették ki. A kísérletben közvetlenül egymás mellett figyelték a hagyományos, kora tavaszi (március közepén vetett) állományokat, valamint őszi vetésű, áttelelő technológiában a len viselkedését és toleranciáját.

Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy az áttelelő len képes kihasználni a téli és kora tavaszi csapadékot, így sokkal zártabb, robusztusabb állományt ad a kritikus tavaszi aszályperiódusok kezdetére, mint a tavaszi vetés, és a remények szerint nagyobb termésbiztonságot is nyújt.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság