A keleti platán nem hiányozhat az iszlám kertekből sem. Évszázados példányai díszítik Isztambul tereit, a török császárok palotája, a Topkapi Szeráj és a Szulejmán-mecset kertjét. A 14–16. században a hódításaikról híres közép-ázsiai timurida uralkodók, Timur Lenk és utódai, valamint a Mogul Birodalom alapítója, Babur sah híres pihenőkerteket létesítettek Kabulban és Heratban, platánfákból.
A műhöz készült miniatúra festményeken természeti képeket és pompás fákat is ábrázoltak.
Fotó: Fráter Erzsébet
A kertre való utalások gazdagon jelennek meg az iszlám irodalomban, a költészetben, a zenében, a kalligráfiában. A mecsetek, paloták, mauzóleumok kedvelt dísze a mázas kerámia, amelyeken előszeretettel ábrázoltak állatokat és növényeket. Az iszlám művészek növényekhez való vonzódását legnyilvánvalóbban a csodálatos színekben pompázó, kézzel csomózott perzsaszőnyegek bizonyítják.
Színek és virágok
A virágok közül a rózsák kultúrtörténete is Perzsiába vezet. Sok száz évvel ezelőtt több, főképp kelet-ázsiai faját vonták be a nemesítésbe, elsősorban az ókori Kínában, Perzsiában, később Itáliában, ahol páratlan rózsakultusz bontakozott ki.
része. Eredete a 16-17. századra nyúlik vissza, a 2,5 hektáros kertet magas fal keríti, tornyos bástyákkal. A tipikus négyes szerkezet, a szimmetrikus elrendezés és a nagy fák, az örökzöld ciprusok és platánok jól reprezentálják a perzsa kertek eszményét. A kert közepén végighúzódó csatorna, a szökőkutak és díszmedencék vízellátását a közeli hegyvidék forrásaiból biztosítják, a domborzati viszonyokat kihasználva, szivattyúk használata nélkül.
Fotó: Fráter Erzsébet
A rózsa mellett a tulipánt is a perzsa kertkultúrának köszönhetjük. Az első tulipánhagymák a híres-neves Selyemúton, kereskedők és utazók csomagjában jutottak el ázsiai őshazájukból a mesés szépségű perzsa, majd az iszlám kertekbe is.
A 15. századi Szamarkandban is költők nyertek ihletet gyönyörű tulipánok láttán. A nyugat fele húzódó, hódító oszmán törökség a Bizánci Birodalom meghódításakor már jól ismerhette a kerti virágként közkedvelt tulipánt. A virág török nevét (lale) Allah nevével hozták kapcsolatba, ezért vallási szimbólummá is vált. A tulipán motívumát ruhába szőve, kerámiába égetve, fémbe öntve, fába, kőbe faragva egyaránt megtaláljuk. Nagy Szulejmán páncélját, sisakját és kaftánját is tulipán díszítette.
