Egynyári, a borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta)
Testvéreitől eltérően ez a faj egynyári dísz. Legtöbb fajtája középmagas (50-80 cm), de vannak egészen alacsony 20-25 cm termetűek is. Nevét merev szőrökkel borított szárairól és leveleiről kapta. Ennél a fajnál jelennek meg a mélybordó, a mahagóni, a bronz, a terrakotta és a kétszínű, cirmos változatok.
A híres ’Cherry Brandy’ cseresznyepiros virágaival, vagy a ’Prairie Sun’ zöldes közepével és kéttónusú sárga szirmaival feltűnősködik a nyári-őszi virágágyásokban. Magról otthon is nevelhet. Vethetjük augusztusban hidegágyba, vagy áprilisban védett helyre. Melegágyban is jól előnevelhető, majd áprilisban kiültethető 30 × 30 cm térállásba.
A növények tövét célszerű öntözni, hogy a lomb száraz maradjon, a talaj takarása (mulcsozás) pedig alapvető követelménnyé vált a nedvesség megőrzése érdekében. A párás, fülledt nyárutókon vagy a sűrűn ültetett ágyásokban a kúpvirágok – különösen a szőrös levelű Rudbeckia hirta-fajták – hajlamosak a lisztharmatra. A legfrissebb tapasztalatok szerint a megelőzés a legjobb védekezés: ültessük a töveket megfelelő tőtávolságra, hogy a levegő szabadon járhasson közöttük, és kerüljük a felülről történő esőztető öntözést.
Társnövényeik
A kúpvirágok tömör sárga virágfejei mutatós kontrasztot alkotnak a finom textúrájú díszfüvekkel. A tollborzfű (Pennisetum), a vesszős köles (Panicum) vagy a virágosnád (Miscanthus) lágyan ringó kalászai között a kúpvirágok valósággal világítanak. Ez a párosítás ráadásul késő ősszel és télen, szárazon, zúzmarásan is különleges látványt nyújt. A sárga komplementer színeivel, a lila és a kék árnyalatú virágokkal – ligeti zsályával (Salvia nemorosa), mexikói óriásizsóppal (Agastache), kék szamárkenyérrel (Echinops) vagy későn nyíló őszirózsával – társítva megnyugtató színkompozíciót kapunk. Ha igazi vadvirágos, természetközeli, méhbarát oázisra vágyunk, keverjük a kúpvirágot bíbor kasvirággal (Echinacea purpurea), menyecskeszemmel (Coreopsis) és kokárdavirággal (Gaillardia).
Az őszi virágzás végeztével a száraz virágszárakat nem kell tőből kivágni. Ha tavaszig meghagyjuk a megszáradt virágos hajtásokat, a bennük rejlő apró magvak a téli időszakban létfontosságú táplálékot nyújtanak a kistestű, telelő énekesmadaraknak, például a tengeliceknek és a cinkéknek, miközben a száraz növényi részek hasznos búvóhelyet biztosítanak a kertünkben áttelelő rovaroknak.
Kasvirág: kertet díszít, erősíti az immunrendszerünket, és külsőleg is használható
