Segít az avar az aszályos időszakban
A mangán-peroxidáz enzim aktivitása sem reagált egységesen a csapadékra. Bár a legtöbb mintaterületen a nedves állapotban valamivel magasabb aktivitást mértek, a különbségek nem bizonyultak statisztikailag szignifikánsnak. Az egyes mintaterületek között jelentős eltérések mutatkoztak, ami arra utal, hogy a helyi mikroélőhelyi adottságok erősen befolyásolják az enzimaktivitást.
A szerzők szerint a vizsgált bükkösök talajának szerkezete és az avarréteg jelentős pufferhatást biztosíthat a gombaközösségek számára. Ezek a tényezők mérsékelhetik a rövid ideig tartó nedvességingadozások hatását, így a közösségek ellenállóbbnak bizonyulhatnak az átmeneti klimatikus szélsőségekkel szemben. A korábbi kutatások alapján ugyan hosszabb aszályok vagy hónapokig tartó öntözési kísérletek már képesek megváltoztatni a gombaközösségek összetételét, a jelen vizsgálat időablakában ilyen változást nem sikerült kimutatni.
A talajrétegek közötti természetes elkülönülés jóval nagyobb szerepet játszik a gombaközösségek szerkezetének alakításában, mint az átmeneti nedvességváltozások. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat mindössze négy mintaterületre terjedt ki, ezért a hosszabb időtávú és nagyobb térbeli lefedettségű kutatások szükségesek annak feltárásához, hogyan reagálnak ezek a közösségek a klímaváltozás egyre gyakoribb hidrológiai szélsőségeire.
A ganajtúrók megmutatják a legeltetés hatását – Magyar Mezőgazdaság
A Mars terraformálása mikroklimatikus viszonyok mellett működhet – Magyar Mezőgazdaság
