Hazánkban is jellemző az a trend, hogy a divatos „világfajtáknak”, mint a king, mondain, texán van a legnagyobb tenyésztői bázisa. Ön szerint mitől válik egy galambfajta világfajtává, és lát-e esélyt arra, hogy valamelyik magyar fajtából egyszer világfajta lesz? Melyik hazai fajta tekinthető jelenleg a legnépszerűbbnek nemzetközi szinten?
– A hazai fajták között is vannak, amik a „világfajták” tenyésztői bázisával versenyre tudnak kelni. A 2025-ben végzett felmérésünk alapján a budapesti magasröptű keringő több mint 135 tenyésztő kedvence hazánkban. Nemzetközi szinten is jelentős tenyésztői bázissal rendelkezik, ahogyan a magyar óriás galamb, a kiskunfélegyházi keringő, a budapesti rövidcsőrű és a komáromi bukó is. Mindegyik fajta megtalálható szinte az összes lakott kontinensen. Arra, hogy közülük melyik a legnépszerűbb, nehéz válaszolni.
Egy felmérés szerint magyar vizslából több él már Ausztráliában, mint Magyarországon. Van olyan magyar galambfajta amire ez szintén igaz lehet?
– A komáromi bukó, a budapesti rövidcsőrű és a magyar óriás galamb is ilyen lehet. Magyar galambfajták, de külföldön valószínűleg nagyobb állományuk él már, mint Magyarországon.
Van arról tudomása, hogy tagjaik átlagosan hány fajtával foglalkoznak, illetve mennyire jellemző az, hogy valaki kifejezetten csak magyar fajtákat tenyészt?
– Ilyen jellegű felmérésünk nincs, de a tapasztalataim alapján a galambtenyésztők közel fele lehet „egyfajtás tenyésztő”. Természetesen sokan vannak olyanok is, akik csak magyar fajtákkal foglalkoznak.
Korábban beszéltük, hogy arányaiban a magyar galambfajták száma magasnak számít hazánk méretéhez, lakosságszámához mérten. A környező országokban is jellemző, hogy szintén sok saját fajtával rendelkeznek?
– Az Európa Kisállattenyésztő Szövetség 2012-es listája alapján Ausztria 14, Szlovákia 6, Csehország 20, Románia 21, Szerbia 7 galambfajtával büszkélkedhet. Kontinensünkön a legkiemelkedőbb – mintegy 150 – a Németország által gondozott fajták száma. Hazánk a 48 magyar fajtájával területének arányában az élvonalba tartozik.
Hogyan alakultak ki a magyar galambfajták? Gondolom, vannak olyanok, amiknek a kitenyésztője nem ismert, hanem valamilyen látványos fenotípust eredményező mutációból eredt, melyet később tovább szelektáltak. Ha egy fajtának egy emberhez köthető a kitenyésztése, akkor ő megálmodott egy galambot, és utána addig keresztezte és szelektálta a már meglévő fajtákból, amíg eredményt ért el?
– Technikailag valószínűleg így írhatnánk le a kitenyésztésük folyamatát. Teljesen szubjektív véleményem szerint a motiváció, valami egyedinek a létrehozása, ugyanilyen fontos. Mivel a hazai galambfajták igen nagy része egy-egy településről kapta a nevét, arra következtetek, hogy a lokálpatrióta tenyésztők nyomot szerettek volna hagyni a magyar galambászat történelmében.
Milyen kritériumok kellenek ahhoz, hogy egy új galambfajta létrejöjjön és bejegyezzék?
– A fajtaelismertetés folyamatát az ide vonatkozó szabályzatok határozzák meg. A meglévőkhöz képest minimum 5 küllemi jegyben kell különböznie az elfogadtatásra váró galambfajtának. Ezután egy előzetes fajtaleírás alapján legalább 3 évben be kell mutatni a Nemzeti Kiállításon a fajtajelöltet. Abban az esetben, ha a fajtajelölt megfelel az elvárásoknak és az elfogadtatási folyamat előírásai is teljesülnek, az új fajta felkerülhet a hazai fajtalistára.
