Ahhoz, hogy megfertőződjünk, nem kell feltétlenül az erdőt járnunk, sajnos azok a kerttulajdonosok is veszélyben lehetnek, akinek a kertjébe a róka rendszeres bejáratos. Ez a ravasz ragadozó ráadásul kutyát, macskát tartó házak nem várt vendége is lehet, és kedvenceink szintén elkaphatják a betegséget, ezért ilyen helyzetben a rendszeres, háromhavonta történő féreghajtása erősen ajánlott.
Mint oly sok esetben, a hangsúly itt is a megelőzésen van. A kertbe bejáró róka, szomszéd macskája ágyásaink között is forgolódhat, és ha nem figyelünk megfelelően a kézhigiéniára, akkor gyümölcs-, zöldségszedéskor a mosatlan, frissen elfogyasztott terméssel, kezünk szájunkhoz emelésével lenyelhetjük a galandféreg petéjét. És mi a legnagyobb probléma ezzel a betegséggel? A potenciálisan halálos betegség sokáig, 5-15 éven át tünetmentes, majd először bizonytalan tünetekben (általános rossz közérzetben, hasi fájdalomban, súlycsökkenésben) nyilvánul meg, végül a fertőzés előrehaladtával a máj érintettsége miatt a tünetek egyre súlyosabbá, kezelés hiányában életveszélyessé válnak. A kezelés leggyakrabban csak sebészeti úton, az elváltozott májterület eltávolításával, sokszor élethosszig tartó gyógyszerszedéssel történik.
Aki itt szorgoskodik kiskertjében, vagy rendszeresen erdei munkát végez, szénát készít állatainak, ilyen munkák után kézmosás nélkül kezd ebédezni, ő nagyobb eséllyel fertőződhet meg a betegséggel. A térkép azt mutatja, hogy a jelenleg ismert adatok alapján a járások fertőzési kockázata hogyan viszonyul a hazai átlaghoz. A hideg színek az átlagnál alacsonyabb, a meleg színek annál magasabb kockázatot jelentenek (a szorzószámok a kép sarkában).
A galandféreg elterjedése
Bár a betegséget okozó galandféreg elterjedése alapvetően a hideg és mérsékelt klímához köthető, az utóbbi években egyre több humán megbetegedést regisztráltak Európa melegebb, szubmediterrán régióiban, így Magyarországon is.
A MATE Kaposvári Campusán működő One Health Munkacsoport eddigi vizsgálataiból az derült ki, hogy a melegedő klíma ellenére a Somogy vármegyében található róka- és aranysakál-populációkban is egyre magasabb a fertőzöttség: 2021–2022 között például 197 rókából és 194 aranysakálból vett mintából kiderült, 71 egyedben bizonyították a galandféreg jelenlétét. Az egyetem eredményei igazolták, hogy a vizes élőhelyek előfordulása fokozza a ragadozók fertőzöttségi kockázatát, míg az éves csapadékmennyiség és annak kiegyenlítettsége csak egyes területeken járul hozzá a betegség fennmaradásához.
