A levelek fonákának átvizsgálása május–júniusban javasolt. A vizsgálathoz szakítsunk le néhány károsított (atkák által szívogatott, bronzos kinézetű) levelet, és a fonákukon, elsősorban az érzugokban keressünk gyorsan mozgó, sárgás színű, körte alakú atkákat. A kártevő atkák (pl. takácsatka) a ragadozó atkákhoz képest lassabb mozgásúak, telepekben élnek és pókhálószerű szövedék védelmében károsítanak, ezzel szemben a ragadozó atkák gyors mozgásúak, a leveleken futkároznak, amikor zsákmány után kutatnak.

A hasznos élő szervezetek közül az atkászbödének, a virág- és mezei poloskáknak, a különféle fátyolkafajoknak és a ragadozó tripszeknek is fontos szerepük van a kártevő atkák elleni védekezésben.

A hazánkban előforduló atkászkaticák közül említést érdemel az igen apró, csupán 1,3-1,5 mm nagyságú atkászböde (Stethorus punctillum), ami bár alapvetően erdei faj, almásokban és más gyümölcsösökben is él. Levéltetveken nem nevelhető fel, fő táplálékát takácsatkák (piros gyümölcsfa-takácsatka és kétfoltos takácsatka) képezik. Évente három-négy nemzedéke fejlődik, és az imágók telelnek át védett helyeken: avarban, kéreg alatt, a fertőzött növények közelében. Az imágók fekete színűek, lábaik és tapogatóik sárgásak. A nőstények fehéres tojásaikat egyesével helyezik el az atkatelepek közelébe.

A poloskák közül a virág- és a mezei poloskák egyes fajai fogyasztanak takácsatkákat. A virágpoloskák két fontos nemzetsége, az Anthocoris és az Orius kifejezetten polifág ragadozókból áll, és mint ilyen, a takácsatkákon kívül levéltetveket, levélbolhákat és hernyókat is áldozatul ejtenek. Természetes körülmények között erősen fertőzött ültetvényekben tudnak nagy tömegben felszaporodni és nagy szolgálatot tenni, így például a virágpoloskák naponta akár száz takácsatkát is elpusztíthatnak. A mezei poloskák közül említést érdemel két apró termetű, fürge faj, a Malacocoris chlorizans és a Blepharidopterus angulatus, amelyekről kiderítették, hogy teljes életük során akár három-négyezer takácsatkát is képesek elpusztítani.

A zöld fátyolka (Chrysoperla carnea) imágója és lárvája is ragadozó. Az imágó teste 10-12 mm hosszú és többnyire fűzöld színű. A feje két oldalán elhelyezkedő nagy összetett szemei aranyzöld színben csillognak, innen kapta másik elnevezését a faj, aranyszemű fátyolka. Két-három lárvastádiuma van. A frissen kikelt kis lárvák nagyon törékenyek, többé-kevésbé színtelenek vagy halvány rózsaszínűek, de az első táplálkozás után a színük a zsákmány minőségétől függően megváltozik.

Igazi éjszaka aktív állatok, a jól repülő imágók a nyári estéken nagy tömegben találhatók lámpák körül. Nappal a lárvák és az imágók is árnyékos, sötét búvóhelyeken pihennek: a levelek fonákán, a besodródott levelek belsejében vagy a fakérgen. A fajok különböző fejlődési alakban (imágó, szabadon élő lárva, báb) telelhetnek. A telelő imágók többnyire inaktívak, de melegebb téli napokon egyes példányok repülhetnek. Sötét és száraz helyen telelnek át – az avarban, fakéreg alatt, a házak fűtetlen, sötét zugaiban. Az áttelelő lárvák sem teljesen mozgásképtelenek télen, ha a hőmérséklet kedvező, táplálékfelvételre is képesek. A zöld fátyolkák nőstényei 30-80 napos élettartamuk alatt a legtöbb petét június közepétől július végéig rakják le. Fontos zsákmányállataik a levéltetvek, pajzstetvek, valamint lepketojások és hernyók mellett a takács- és a gubacsatkák.

A ragadozó életmódú tripszfajok is jelentős szerepet töltenek be a biológiai védekezésben. Jelenlegi ismereteink szerint hazánkban 200 tripszfaj fordul elő, amelyek közül 12 folytat ragadozó életmódot. Ezek közül az Aeolothrips intermedius nevű faj egyedei a legkülönbözőbb növények virágaiban vagy közelében tartózkodnak. Elsősorban takácsatkákkal és tripszlárvákkal táplálkoznak. Másik jelentős faj az 1,3-1,5 mm nagyságú, sötétbarna színű Haplothrips subti­lissimus, aminek a lárvái kisebb testű rovarokat és atkatojásokat fogyasztanak. A ragadozó tripszek egyedszáma a nyár második felében mindig magasabb, ilyenkor a rovarölő szerekkel nem permetezett gyümölcsfákon a takácsatkák áttelelő tojásainak gyérítésével nagy hasznot hajtanak.