A világ azon részein, ahol a legmagasabb a százévesek aránya, naponta fogyasztanak babféléket. Véletlen egybeesés lenne? Mellettük szól továbbá az is, hogy a babok a leginkább fenntartható élelmiszerek közé tartoznak.
Kiváló ár-érték arány
Értékes aminosavakkal, vitaminokkal (pantoténsav, folát, biotin, piridoxin, kolin), ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, (magnézium, vas, cink, króm, mangán, réz), és fitonutriensekkel látja el a szervezetet. Ha fehérje szempontjából értékeljük, akkor ugyanannyi babból származó -kiváló minőségű- fehérje kb. negyedannyiba kerül, mint a marhahúsból származó. Ha pedig szárazbabot veszünk, még jobban járunk, hiszen áztatás, illetve főzés közben két-két és félszeresére hízik.

Fenntartható
A kutatások szerint a marhahús előállítása kilogrammonként 9-129 kg CO2-egyenértéket jelent, így ez a legmagasabb üvegházhatású gáz-kibocsátású élelmiszer. Összehasonlításképpen, a bab kilogrammonként 1-2 kg CO2-egyenértéket bocsát ki. És akkor a metánról, illetve a dinitrogén-oxidról még nem is esett szó, pedig az állattenyésztés e két üvegházhatású gáz termelésében is jeleskedik.
Az ökológiai babtermesztés még tovább megy, nemcsak passzívan kíméli a természetet, hanem hozzájárul a talaj minőségének javulásához, és a talajélet fellendítéséhez is. A bab gyökerein élő szimbionta baktériumok képesek megkötni a levegőben lévő nitrogént, és azt a növény számára közvetlenül felhasználható tápanyaggá alakítani. Betakarítás után a növény gyökerei, és szármaradványai természetes módon dúsítják a talajt, így a következő évben oda ültetett növények termesztéséhez kevesebb trágya fog kelleni. A humuszban gazdag talajban, vegyszermentes termesztés mellett pedig természetes módon megnő a talajbaktériumok, és a mikorrhiza gombák populációja. Ily módon a talaj egészségesebbé, termékenyebbé, és védettebbé válik a kiszáradás ellen.


