Az ebéd kihagyása nem feltétlenül káros
Az időzítés a testsúly szempontjából is felmerült a kutatásokban. Megfigyeléses vizsgálatokban a későbbi főétkezéshez magasabb testtömeg és kedvezőtlenebb anyagcsere-mutatók társultak, míg kísérletes kutatások szerint a későbbi étkezés ronthatja a glükóz feldolgozását.
Ezekből azonban nem lehet egyszerű ok-okozati következtetést levonni: az életmód, az alvás, a fizikai aktivitás, az étrend teljes összetétele és számos egyéb tényező egyaránt szerepet játszik.
Érdemes arra is figyelni, hogy az ebéd rendszeres kihagyása vagy jelentős késleltetése később fokozhatja az éhséget, ami nagyobb vacsorához vagy gyakoribb nassoláshoz vezethet.
Egy friss szisztematikus áttekintés szerint a rendszeres étkezési ritmus és az anyagcsere közötti kapcsolat összetett, és az egyes étkezések kihagyásának hatása különböző embereknél eltérhet.
A legfontosabb üzenet tehát nem az, hogy „12-kor kell ebédelni”, hanem az, hogy érdemes a nap folyamán kiszámítható étkezési ritmust kialakítani, és lehetőleg nem a késő délutánra tolni a nap fő étkezését. Egy rendszeres, tápanyagokban gazdag ebéd a megfelelő alvással, rendszeres mozgással és kiegyensúlyozott étrenddel együtt sokkal többet számít az anyagcsere szempontjából, mint egyetlen étkezés pontos időpontja.
A kutatások alapján a korábbi, következetesebb étkezés ígéretes irány, de nem csodaszer, és további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosan megértsük, kik profitálhatnak belőle a legtöbbet.
