A korrigált gidakori súlygyarapodás vizsgálata során különbség mutatkozott az I. és II. gazdaság között. Az éves súly alakulásánál az I. és II. csoport hasonlóságot mutatott, és szignifikánsan eltértek a III. gazdaság adataitól. A kifejlett kori súly elemzése során szintén számottevő különbséget találtam: az I. és II. csoport eredményei nem különböztek lényegesen egymástól, viszont mindkettő szignifikánsan eltért a III. gazdaság eredményeitől. Megállapítható, hogy a III. gazdaság rendelkezett a legalacsonyabb születéskori, választási és éves súllyal, de ezt későbbi növekedéssel behozta.
A természetes és mesterséges gidanevelés összehasonlítása
Az I. gazdaságban természetes, míg a III. gazdaságban mesterséges gidanevelés folyik. A vizsgálat időpontja 2026 január-február. Az I. gazdaságban (n=35) a gidák születéskori súlyát mértem (átlag: 4,4 kg), életkoruk az adatfelvétel idején átlagosan 14,6±11,20 nap volt, amelyből arányaiban 34,28 százalék bak és 65,72 százalék gödölye; ez jelen esetben nem volt befolyásoló tényező (r=-019), nem volt szignifikáns kapcsolat a nem és súlygyarapodás között. Az átlagos alomlétszám 1,9 volt, amely az Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség által rögzített 1,7-nél magasabb. A súlygyarapodás a születéskori és a február 28-án mért adatok között 271,0 ± 108,30 g/nap. A III. gazdaságban (n=35) a születéskori súly átlagosan 3,9 kilogramm volt. A mérés időpontjában 9,2±3,26 naposak voltak a gidák.
Arányaiban 48,57 százalék bak és 51,43 százalék gödölye, az alomlétszám szintén 1,9, viszont a mesterséges nevelés során szignifikáns eltérés mutatkozott az egyes alomszámú és az iker almok között. A mesterséges nevelés során a súlygyarapodás 97,7±86,46 g/nap szignifikánsan kisebb volt, mint a természetes nevelés során. A születési súly és a későbbi gidakori súlygyarapodás között enyhe pozitív összefüggés volt megfigyelhető (r=0,30) természetes nevelési viszonyok között, de ez nem volt számottevő. Ez a kapcsolat a mesterséges nevelés során a születéskori és későbbi gidakori súlygyarapodás között egyáltalán nem volt mérhető. Torzító tényező az állatok életkora, a III. gazdaságban jellemzően több volt a fiatal állat, amelyek kisebb takarmányfelvételre képesek. Továbbá korlátozó tényező, hogy a két telepen eltérő időpontban történt a mérés. A kiinduló súly között 5 dkg-os eltérés figyelhető meg.
Eredményeim arra mutatnak, hogy számos potenciál rejlik még az ágazatban, és ezt érdemes lenne genomikai szelekciós mérésekkel is kiegészíteni a fejlődés és genetikai előrehaladás gyorsítása végett. Törekvések vannak arra, hogy ssGBLUP módszer segítségével megbecsüljék a születéskori súlyokat, a választáskori és a vágott test súlyát és zsírtartalmát. A genotípusos becslések beépítése a mindennapi szelekcióba növeli a genetikai értékelések megbízhatóságát, gyorsítja a genetikai előrehaladást, elősegíti a generációs intervallumok csökkenését, valamint segítség lehet a beltenyésztettség kiszűréséhez. A megfelelő referenciapopuláció kialakítása elengedhetetlen a hazai tenyésztés megalapozásához és előrehaladásához.
Hege Sára
osztatlan agrármérnök hallgató
Dr. Egerszegi István
egyetemi docens, MATE
