Zoltán Péter kifejtette, a Nemzeti Ménesbirtokok alapvető feladata a történelmi ménesek, a gyakran műemléki épületegyüttesek és a történelmi magyar lófajták genetikai megőrzése. Mivel a génmegőrzésben fenntartott lófajták közül a lipicai és a nóniusz iránti kereslet minimális – mivel nem felelnek meg a korszerű sportló piaci követelményeinek -, így a génmegőrzési programban a tenyésztésileg indokolt létszámot csökkenteni kell. A gidrán és a kisbéri félvér tenyésztését a jelenlegi és a jövőbeni piaci igény indokolja. Az állami ménesek feladata a lótenyésztés szakmai és társadalmi hátterének támogatása.
Előadásában Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója átfogó képet vázolt az agrárium gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásairól. A szakember rámutatott, az országos átlaghoz képest a vidéki népesség erősebben csökken, ráadásul erősen elöregedő. Érdemes megnézni, hogy a vidéki lakosságra a városihoz képest harmadannyi GDP jut. Ez is egyik oka a vidék elnéptelenedésének. A
Ennek leggyakoribb oka között az új vállalkozások magasabb kockázatá által használt tzterületet, a megfelelő hitelfedezet hiányát és a nem megfelelő üzleti terveket találjuk.
Fontos kérdés a földhözjutás. Az előadásból kiderült, a 40 év alatti, fiatal gazdálkodók által használt területek részesedése a teljes területből 2023-ban már csak 11 százalék volt. A földhözjutást az is nehezíti, hogy a földbérletek és a földek árai folyamatosan nőnek, évente átlagosan 10 százalékkal. A 40 év alatti gazdálkodók 56 százaléka, míg a 65 év felettiek 75 százaléka gazdálkodik saját tulajdonú földterületen.
Nagy kérdés, ki lesz a jövő vezetője? A gazdaságátadás túlnyomórészt családon belül történik, de a gazdasági átadó vezetők kétharmada nem akar teljesen megválni az üzemtől, a irányítás átadása után is tulajdonos maradna.
