Szerző: Almásy-Balla Orsolya

Ennek természetesen megvan a magyarázata, ezért példáján keresztül megtudhatjuk, hogyan kezelik a hőstresszt a növények.

Egy kánikulai napon a balkon déli fala ontja magából a meleget, a beton és a korlát felforrósodik, a cserép földje órák alatt kiszárad. Ebben a helyzetben a növény számára a túlélés komoly élettani munka eredménye. A mediterrán térségből származó leander (Nerium oleander) olyan környezetben fejlődött ki, ahol a nyári csapadék minimális, a napsugárzás intenzív, a talaj gyorsan kiszárad. Ennek megfelelően számos olyan anatómiai és élettani alkalmazkodási képességgel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a vízveszteség csökkentését.

Nappali túlélési mód

Keskeny, bőrszerű leveleit vastag kutikularéteg borítja, amely mérsékli a párologtatást. A levélfelület viszonylag kicsi, ezért kisebb felületen veszít vizet, mint a nagy levelű dísznövények. A levél szövetei emellett jelentős mennyiségű vizet képesek átmenetileg raktározni, ami segít átvészelni a nap legforróbb óráit.

A növény első védekezési vonalát azonban a gázcserenyílások (sztómák), vagyis a levél apró légzőnyílásai jelentik. Normál körülmények között ezeken keresztül jut be a fotoszintézishez szükséges szén-dioxid, ugyanakkor a vízveszteség döntő része is ezeken keresztül távozik. Amikor a gyökerek vízhiányt érzékelnek, a növény abszcizinsavat termel, amely kémiai jelzőanyagként a sztómák záródását váltja ki. A leander ilyenkor tulajdonképpen „visszafogja a légzését”, azaz csökkenti a gázcserét és a párologtatást, hogy megőrizze vízkészleteit.

Éjszakai műszak

Ahogy a balkon lehűl, csökken a párolgási veszteség és mérséklődik a levél, valamint a talaj közötti vízpotenciál-különbség. A gyökerek ismét intenzívebben képesek vizet felvenni, a növény helyreállítja a sejtek belső víznyomását, amely a levelek feszességéért felelős. A növény vízszállító rendszerében nappal kialakuló nagy negatív nyomás ilyenkor mérséklődik, csökkentve a vízszállító rendszer károsodását. Tulajdonképpen ekkor kezdődik a leander éjszakai műszakja. Miközben mi alszunk, a növény vízháztartása regenerálódik, a sejtek újratöltődnek, a gyökérzet pedig felkészíti a növényt a következő forró napra.

Ez az oka annak is, hogy a nyári öntözés leghatékonyabb időpontja a kora reggel vagy a késő este. A hűvösebb talajban a víz nem párolog el azonnal, hanem valóban eljut a gyökérzónába, ahol a növény hasznosítani tudja azt.