Otthon érzi magát a hőségben

Néhány évtizede a leander még elsősorban mediterrán nyaralások emléke volt: olasz tengerparti sétányok, görög falvak és dalmát kikötők jellegzetes növénye.

Ma már Magyarországon is egyre több balkonon, teraszon és városi közterületen találkozunk vele. Ennek oka részben a klíma változása.

A nyári hőhullámok gyakoribbá és hosszabbá váltak, miközben az éjszakák is egyre melegebbek. A városokban kialakuló hőszigethatás tovább fokozza ezt: a beton, az aszfalt és az épületek nappal jelentős mennyiségű hőt tárolnak, amelyet éjszaka lassan adnak le a környezetüknek.

A mediterrán tájak forró köves lejtőin és tengerparti településein évszázadok óta hasonló feltételek között él. Miközben számos hagyományos dísznövény egyre nehezebben viseli a nyári szélsőségeket, a leander szinte otthon érzi magát bennük.

Talán ezért vált az utóbbi években a klímaváltozás egyik kertészeti szimbólumává is, olyan növénnyé, amely nem elszenvedője az új körülményeknek, hanem jól jön ki a helyzetből. A balkonon álló leander így ma már nem csupán dísznövény, hanem apró mediterrán előőrse annak az éghajlatnak, amely lassan Magyarország kertjeibe is megérkezik.

A forróság élettana

Több tényezőtől függ, de általánosságban ezek a hőtartományok:

• 25-30 °C között a legtöbb növény még normálisan működik, ha elegendő víz áll rendelkezésre.

• 30-35 °C között sok növény már részlegesen zárni kezdi a gázcserenyílásait, különösen száraz levegő és vízhiány esetén.

• 35-40 °C között a vízhiányos növények többségénél jelentős sztómazáródás figyelhető meg, hogy mérsékeljék a párologtatást.

• 40 °C feletti levélhőmérsékletnél a fotoszintézis erősen visszaesik, és a növény elsődleges célja már nem a növekedés, hanem a túlélés.

Almásy-Balla Orsolya