Nemcsak piacot, hanem termelési ösztönzőt is jelenthet
A közétkeztetésben megjelenő ökológiai élelmiszerek jelentősége túlmutat azon, hogy egy-egy intézmény milyen alapanyagokat vásárol. Az ilyen beszerzések ugyanis a mezőgazdasági termelés szerkezetére is hatással lehetnek.
Az ökológiai gazdálkodás olyan termelési rendszer, amely szigorúbb szabályokat alkalmaz többek között a műtrágyák és növényvédő szerek használatára, valamint az állattartás és a termelés egyes feltételeire. Az ökológiai minősítés ezért nem egyszerűen egy marketingjelölés: ellenőrzött termelési követelményekhez kötött tanúsítást jelent.
Az uniós szabályozásban megjelenő szempontok ennél szélesebb kört is lefednek. A javaslat a termelési módszer mellett a minőségi rendszereket, az állatjólétet, a táplálkozási értéket és az egészségre gyakorolt hatást is figyelembe venné. Ez arra utal, hogy a közpénzből történő élelmiszer-vásárlásnál nem kizárólag az ár lehet a döntés alapja.
A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy egy közbeszerzésben a beszerzők olyan feltételeket határozhatnak meg, amelyek ösztönzik a magasabb környezeti vagy minőségi követelményeknek megfelelő élelmiszerek vásárlását.
Az uniós cél jóval nagyobb a közétkeztetésnél
Az Európai Unióban jelenleg mintegy 17 millió hektár áll ökológiai művelés alatt, ami az uniós mezőgazdasági terület körülbelül 11 százaléka. Az ágazat értékesítése a megadott adatok szerint eléri az 58 milliárd eurót.
Az EU célkitűzése, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25 százalékán ökológiai gazdálkodás folyjon. A cél eléréséhez nem elegendő pusztán a termelési terület növelése. Legalább ilyen fontos, hogy legyen megfelelő piac az így előállított termékek számára.
Ebben kaphat szerepet a közbeszerzés. Ha az iskolák, kórházak, idősotthonok és más közintézmények rendszeresen vásárolnak ökológiai élelmiszereket, az kiszámíthatóbb keresletet teremthet. Az Ifoam Organics Europe, az európai ökológiai ágazat egyik érdekképviseleti szervezete ezért támogatja, hogy az ökológiai termelés kifejezetten szerepeljen a készülő uniós közbeszerzési szabályozásban.
A szervezet ugyanakkor nagyobb ambíciót szeretne, és azt szorgalmazza, hogy a fenntartható közbeszerzés ne kivételes megoldás, hanem általános és egyszerűen alkalmazható gyakorlat legyen az Európai Unióban.
A szabály önmagában nem oldja meg a fogyasztás problémáját
A közbeszerzés tehát fontos piaci eszköz lehet, de önmagában nem garantálja az ökológiai élelmiszerek fogyasztásának növekedését. A keresletet az ár, a fogyasztói jövedelmek, az elérhetőség, a termékek minősége, a vásárlói szokások és az is befolyásolja, hogy a fogyasztók mennyire ismerik és értékelik az ökológiai minősítést.
Az intézményi étkeztetés viszont különleges helyzetben van, mert nagy mennyiségű élelmiszert vásárol, miközben egyszerre sok emberhez juttat el ételt. Az iskolai étkeztetés ezen belül azért is fontos, mert hosszabb távon a gyerekek étkezési szokásaira és az élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteire is hatással lehet.
Ha a rendszer működőképesnek bizonyul, a közpénzből finanszírozott élelmiszer-beszerzés nem csupán a termelőknek teremthet új piacot. Az ökológiai gazdálkodás bővülését is támogathatja, miközben az intézményi étkeztetésben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a környezeti, állatjóléti és táplálkozási szempontok. Az uniós mezőgazdasági célok szempontjából éppen ez lehet a közbeszerzés legfontosabb gyakorlati jelentősége: összekapcsolhatja a fenntarthatóbb termelés ösztönzését a tényleges élelmiszer-kereslettel.
