Évekig tarthat az engedélyezés
Az Európai Unióban az új élelmiszerek forgalomba hozatala hatósági engedélyhez kötött. A vállalkozásoknak részletes dokumentációval kell igazolniuk termékeik biztonságosságát, amelyet tudományos szempontból az EFSA értékel. A végső engedélyezési döntést az Európai Bizottság és a tagállamok részvételével hozzák meg.
Az eljárás azonban gyakran hosszadalmas. Bár az uniós szabályozás egyes szakaszaira meghatározott határidők vonatkoznak, ezek nem tartalmazzák feltétlenül az összes várakozási időt. Ha a hatóság további adatokat vagy vizsgálatokat kér, az értékelés időtartama jelentősen megnövekedhet.
A német sejtmezőgazdasági ágazat szeptemberben bemutatott cselekvési terve szerint az új élelmiszerek uniós engedélyezése átlagosan meghaladhatja a három évet, miközben a szabályozásban meghatározott alapütemezés mintegy 17 hónap. A különbség komoly bizonytalanságot jelenthet a fejlesztő vállalatoknak, különösen azoknak, amelyek új technológiák piacra vezetéséhez keresnek befektetőket.
A helyzetet az is nehezíti, hogy a meglévő EFSA-útmutatók ugyan meghatározzák az engedélykérelmek általános tudományos követelményeit, de nem minden új technológiánál adnak teljes körű útmutatást a szükséges vizsgálatokról. Egy vállalkozás ezért csak az értékelés során szembesülhet azzal, hogy a benyújtott adatok nem elegendők.
A Good Food Institute Europe szerint a hatósági felkészültség javítása és a követelmények pontosítása csökkenthetné a szükségtelen késedelmeket. Az alternatív fehérjék fejlesztését támogató szervezet üdvözölte az EFSA kezdeményezését, ugyanakkor további szabályozási változtatásokat is szorgalmaz.
Fontos azonban, hogy a gyorsabb engedélyezés nem jelentheti az élelmiszer-biztonsági követelmények enyhítését.
Vita az új szabályozásról
A hatósági felkészülés mellett az Európai Unióban arról is vita folyik, hogyan lehetne az új élelmiszeripari technológiák fejlesztését a jelenleginél jobban támogatni.
Az egyik lehetséges eszköz az úgynevezett szabályozói tesztkörnyezet, amelyben a vállalkozások ellenőrzött feltételek mellett, a hatóságokkal együttműködve vizsgálhatják az új eljárások működését és szabályozási követelményeit. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a fejlesztők és a szakemberek már a hivatalos engedélyezés előtt azonosítsák a legfontosabb biztonsági kérdéseket.
Az Európai Bizottság 2025 decemberében bemutatott első Biotech Act javaslata azonban kizárta az új élelmiszereket az ilyen tesztkörnyezetek alkalmazási köréből.
A kérdés jelenleg is az uniós jogalkotási egyeztetések része. Az Európai Parlament környezetvédelmi, klímaügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának egyes képviselői, valamint Németország és Hollandia is a kizárás felülvizsgálatát szorgalmazták. Egyelőre azonban nem született végleges döntés arról, hogy az új élelmiszerek bekerülhetnek-e a tervezett rendszerbe.
Ez önmagában még nem jelent engedélyt egyetlen tenyésztetthús-termék számára sem, és azt sem garantálja, hogy a fejlesztések rövid időn belül megjelennek az európai boltok polcain.
A változás elsősorban abban áll, hogy a hatóság nem kívánja megvárni az új termékek engedélykérelmeit a szükséges tudományos háttér kialakításával. A következő évek egyik fontos kérdése így az lesz, hogy az uniós szabályozás miként tud lépést tartani az élelmiszeripari innovációval anélkül, hogy az élelmiszer-biztonsági követelményekből engedne.
